Mikor és hogyan jelent meg először a holokauszt témaköre a magyar filmművészetben? Kik azok a rendezők, akik pályájuk során akár több filmen keresztül is reflektáltak a zsidóüldözés kérdéskörére? Mennyiben határozta meg az alkotás folyamatát az adott történelmi, társadalmi, politikai, és kulturális kontextus?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések köré szerveződött a május 22-én megrendezett kerekasztal-beszélgetés az Örökmozgóban, amely a magyar szerzői filmes attitűd két mérföldkövére fókuszált. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) ismét digitalizálási projektre vállalkozott, s a filmtörténeti DVD-sorozat legfrissebb kiadványai Máriássy Félix Budapesti tavasz és Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című alkotásai lettek. Ez alkalomból szakmai diskurzust is szervezett a filmarchívum Fazekas Eszter kiadványszerkesztő és filmtörténész moderálásával. Barabás Klára, Sándor Tibor és a nagyszerű Varga Balázsfilmtörténész, valamint Moldován Mártonfilmrestaurátor és Zombory Mátészociológus értekezett a holokauszt filmbeli ábrázolásainak metodikájáról. A diskurzus tárgykörének modernista lengyel párhuzamáról Bárdos Judit filmesztéta beszélt, kitérve Andrzej Wajda filmjeinek gondolatmenetére is.

10396559_1421645598111063_936984288_n

Elmondani a mondhatatlant?” – tette fel a kérdést Fazekas Eszter, amelyre a két magyar filmrendező filozófiája mentén próbált választ keresni az értelmiségi-különítmény. Varga Balázs a Máriássy-reakcióra tért ki, míg Barabás Klára Fábri koncepcióját vizsgálta. Megállapításuk szerint a Budapesti tavasz (melyben elsőként prezentálódik kendőzetlenül a zsidóüldözés) inkább egyfajta történeti, esztétikai miliőben, míg Az ötödik pecsét egy morális, absztrakt kontextusban nyerhet leginkább értelmezési érvényt.

Fábri – aki már a Hannibál tanár úr című játékfilmjében rátalál expresszív stilisztikájára, erkölcsi témákat boncoló szisztémájára – kimondottan Az ötödik pecsétben éri el érett kifejezésmódját. A Hatalom – Erőszak – Szenvedés – Emberség fogalmi rendszere (amely szinte minden filmjében előtérbe kerül) ebben a filmben elvont, szimbolikus szerkezetre épül. Huszárik óta talán egyik rendezőnek sem sikerült olyan elementáris erővel rendelkező asszociációs montázzsal kifejeznie magát jeleneteiben, mint neki.

A film rendkívüli színészgárdát vonultat fel. Őze Lajos cinizmusa, Márkus László felszín alatt rejtőzködő rettegése, Dégi István egzaltált monológjai, Latinovits Zoltán intenzíven szofisztikált játéka mind a színészi mesterség ősi fegyvertárából építkezik – s Fábri tudta, hogyan kell ezeket a lent élő motivációkat hitelesen, őszintén a felszínre varázsolni. Míg ez a film eszmetörténeti szempontból izgalmas, addig Máriássy Budapesti tavaszasokkal inkább filmtörténeti aspektusból fontos.

A film a felszabadulás tizedik évfordulójára készült. Stiláris szempontból az ötvenes évek sematikus termelési hagyományát igyekszik meghaladni – ugyanakkor a baloldali elkötelezettséget meghagyja. Alaposan kidolgozott karakterekkel, beállításokkal, rafinált világítási eljárásokkal dolgozik. Dramaturgiájában, beállításaiban még jelentkezik a háború előtti tradíció, ugyanakkor Illés György fényképezésbeli kísérletei már a szerzőiség hajnalának markőrje felé mutatnak a neorealizmus főbb vonásait felhasználva (autentikus társadalmi közegábrázolás és természetes városképek). Radványi Géza Valahol Európában című filmje palástoltan ugyan, de használja a vészkorszak megidézését, azonban a holokauszt elsőként ebben a filmben jelenik meg.

10410075_1421644961444460_2047565148_n

Mindkét alkotás a hazai filmművészet úttörő darabja, mely két különböző nézőpontból járja körbe ugyanazt a témát – a holokauszt kérdéskörét. A Budapesti tavasz egy történelmi, időbeli megközelítésből kevésbé távoli korban keletkezett, ahol az elvont értelmezés még nem lehet táplálkozási pont. Az ötödik pecsét éppen időbeli disztanciája miatt alakíthatta ki saját absztrakt magánmitológiáját, stilizációját – időben húsz évvel a vészkorszak után, filmesztétikai szempontból pedig a modernizmus, szerzőiség egyeduralma alkonyán.

A felújított minőségű, angol felirattal ellátott produkció megvásárolható a következő helyszíneken: Örökmozgó Filmmúzeum (30% kedvezménnyel), Líra, Libri, Alexandra könyvesboltok.

A MaNDA filmtörténeti DVD-sorozatának következő csemegéje Böszörményi Géza: Szívzűr című filmje lesz, melyről Füzes Dániel értő kritikáját fogja közölni a FÉLonline.