Talán a Budapest Essentials legizgalmasabb programjai zajlottak le szombat este, nemcsak a fellépők, hanem a helyszínek miatt is. Nem minden nap adatik lehetőségünk ugyanis a HelloBaby Bárban George Ezra egyszálgitáros varázslatára bólogatni, sem a Vásárcsarnokban hangos, reszelős zenére veretni. Még akkor sem, ha a produkció nevén kívül a fellépőnek semmi köze a Gorillazhoz.

_RPF3052

 

A Gorillaz Sound System vásárcsarnokos buliját hét órára írták ki, ehelyett a programból eltitkolt előzenekar, a magyar Saverne koncertje is csak fél nyolckor kezdődött el. Ekkor még pár tucat ember ácsorgott csak a színpad körül, de a banda bulija megnyerő volt, elektronikus alapokon nyugvó éneklős-rappelős hip-hopjukat megkajálta a közönség. A feltörekvő banda stílusában nyomokban felfedezhető egy kis Foreign Beggars, egy kis Chase & Status és sok más basszusorientált elektronika – érdemes lesz rájuk figyelni, néhány nyári fesztiválon is felbukkannak majd.

_RPF3337

Beesteledett és egyre jobban megtelt a Vásárcsarnok, mire elkezdődött a Gorillaz Sound System show-ja. Az elején kell tisztáznunk, hogy a produkciónak annyi köze van a Gorillazhoz, hogy a (Jay Kay Jamiroquai-énekes egyik fejfedőjét tegnap estére lekamuzó) DJ, Remi Kabaka sokat dolgozott közösen a Gorillazzal, többek között ő adta a képzeletbeli kövér, fekete dobos hangját a zenekarban. Ez a show elméletileg a legendás banda zenéinek újraértelmezéséről és vizuáljairól szól, de a koncertnek ezekhez semmi köze nem volt. Sem egy Feel Good Inc.-basszusfutam, sem egy Clint Eastwood-zongoratéma, sem egy Dirty Harry-gyermekkórus, semmi. Ehelyett súlyos basszusokkal, monoton ütemekkel tarkított nehézipari elektronikus zenét kaptunk. Ez azonban egyáltalán nem zavarta a közönséget, ami ilyenkorra már jó pár száz főt számlált, és önfeledten, de a helyszín színvonalához méltó módon szórakozott. Még a legrészegebbek sem verték ki a fejükből, hogy nem egy poros mező közepén, hanem a Vásárcsarnokban vannak; úgy pumpáltak az ég felé, hogy söreikkel közben ne locsolják le a mellettük álló vásári bódékat. Kellemesen furcsa érzés volt belegondolni abba, hogy ezen a helyszínen általában akkor járunk, ha minőségi húsárut, friss zöldséget vagy fűszereket keresünk. Piacozós vágyait azonban az este folyamán is mindenki kielégíthette – félkilós csirkemellel senki, de nyers répával és banánnal a kezükben többen buliztak –, néhány bódé a koncertek ideje alatt is nyitva volt.

_RPF3111

 

A diszkóvá változott Vásárcsarnok után célba vettük a HelloBaby Bárt, ahol a már világhírűnek mondható George Ezra adott koncertet. A brit fiatalember egyenesen Bristolból érkezett hozzánk egy olyan rendhagyó turné keretein belül, amit nem sok zenekar csinált eddig – vonattal. Az Ezra Express fél Európán átsuhant, állomásai London, Brüsszel, Párizs, München és végül Budapest voltak. A turné alapkoncepciója az volt, hogy miután Ezra a Budapest c. slágerének köszönheti hírnevét, ellátogat már hozzánk, ha még ezelőtt soha nem járt itt.

_RPF3406

Kígyózó sorok a bejáratnál, szorosan egymáshoz simuló testek belül az udvaron, rengeteg átszellemült női tekintet a művész irányába. A nem éppen ilyesmire kitalált klub épphogy csak be tudta fogadni a közönséget, mégis remek hangulatot biztosított a koncerthez. Mennyivel jobb egy 1886-os építésű Andrássy úti palotában találkozni Ezrával, mint bármilyen hétköznapi hangulatú klubban?

_RPF3439

A babaarcú srác egy pillanat alatt elvarázsolt mindenkit, ami 2014-ben nagy szó egy szál teljesen nyers jazzgitárral és egy korántsem annyira hétköznapi orgánummal. George Ezrának olyan az énekhangja, mintha folyamatosan vízipipafüst terjengne a szájában; elsőre azt is nehéz elhinni, hogy egy vékony, fehér gyerekről van szó. Bár dalai több hangszerre íródtak, egyszálgitáros előadásban is tökéletesen működnek. Az eddigi slágerek mellett megszólalt több dal a hamarosan megjelenő debütáló nagylemezéről is. Mind a hangszere, mind a hangja gyönyörűen szólta be a teret, a körülbelül egyórás koncert alatt egy unalmas pillanatunk sem volt. Megtörtént a lehetetlen is: külföldi létére, fővárosunk nevét bár először „Búdapesztnek” mondta ki, kijavította magát, és „sz” helyett „s” mássalhangzóval is ki tudta ejteni. Erre a névre keresztelt slágerét kétszer is eljátszotta, a show közepén és a legvégén is – nem túl meglepő módon ilyenkor kapta a legnagyobb ovációt és a legtöbb fénylő telefonképernyőt. Végül mosolygott egy nagyot, megköszönte szépen mindenkinek a jelenlétét, majd sietve kisétált.

Fotók: Pozsonyi Roland