Ott volna ő, nehéz
(Elle serait là, si lourde)

Ott volna ő, nehéz
Vashasú nagy dromedár
Rajta a rézkerekek
Cső-vize-láza zihál
Futna a sínen ahogy
Háborúban a halál
Árny fut a pilla mögé
Benne a munka de sok
De sok de sok simítás
De sok küzdés fájdalom
De sok düh és buzgalom
És de sok évbe került
Sok látomás összegyűlt
Sok akarat megfeszült
Sok gőg és sok bántalom
Földből kiszakított érc
Lángok között áldozat
Gyötört, gyilkolt, összegyűrt
Álommintára szabott
Koroknak verejtéke hullt
S e ketrecbe beszorult
Tíz és százezernyi év
Veszteg sutaság után
Ha csak egy
Kismadár
S egy mozdony maradna meg
Sivatagban egyedül
Én a madár s az izé
S mondanák, válassz tehát
Mit tennék én, mit tennék
Apró csőre lenne csak
Mint a kúpcsőrűeké
Gombszemében fényecskék
És egy dundi kis pocak
Tenyeremben tartanám
S szívverése oly sebes
Lám, a világvége kész
Kétszáztizenkettő rész
Rajta szürke tollazat
Mellén egy kis rozsdaszín
Finom száraz pracliin
Vékony tűkön bőrhuzat
Gyerünk, hát melyik legyen
Minden más pusztulni fog
Ám te, hű szolgálatod
Jutalmául, mintaképp
Óvhatsz egyet, dönts magad
Mozdidat vagy madridat
Minden nullázódni fog
Mind veszve a nagy titok
Minden tudás elbukott
Ha a gép vesztét hagyom
De a tolla oly finom
S szívverése oly sebes
Menteném a madarat.

Baráti tanács
(Conseille à un ami)

Költő lennél
Barátom, ne már
Hülye nem lehetsz
Ennyire
Ne szerezz
Balga dalt habár
A tökfejeknek
Tetszik ez.

Ne legyen
Sok dilis bigyód
Se nagy sombreród
Mexikán
Ne legyen
Parfümöd se vad
S ritka madarad
Kormorán

Legyenek
Virágaid s hagyd
Lágy csókjaidat
Ajkukon
Hangokból
Szép csokrod legyen
S szíved mélyiben
Zengjenek

Költő lennél
Barátom, ne már.
Ne próbáld hogy tesz
Gazdaggá
Készítesz
Drága szép bizsut
S huszonöt sous lesz
Ami jut.

Szerkesztőd
Azt ajánlja hogy
Prostituálódj
S ne szégyelld
Elemződ
Úgy magyarázgat
Hogy a búbánat
Vezérelt.

Kacagsz majd
Miket mondanak
S őrzöd magadnak
Fejedben
A dalt mit
Senki nem tud tán
Te fütyülöd csak
Az utcán…

1958

Puncicó
(Chatterie)

A Sorpióknak

Mikor tizenkettő voltam én
Csavarogtunk Pointe-á-Pitre felé.
És zapotát meg mombinszilvát szedtünk
Merre sárga utunk haladt
S a madarak cicáztak vén kreol
Nótákat kiáltozva fent
Az élet olyan volt mint egy drazsé
Semmi egyéb, csak édes íz
És mégis csupa tápanyag…

A dajkám engem karjaiba vett
Tizenkét éves és egy magas
Voltam vele de áhította szám
Telt keble gömbölyű fekete rügyét
Elterültünk ott nádak rejtekén.
A zord selyemmel szórt hosszú s hegyes
Levelek közt a szél neszelt.
A dajkám folyton meztelen
Jómagam, folyton csupaszon
Szintén, megvoltunk remekül.
Vad illata volt képe meg
Fehér fogakkal tele belül
A földből dőlt az orbenipelül
S a virágok Kongó tüzén
Betakartak narancs pollenjeikkel.

Úgy szerettem három évszakig
Dajkám tizenkét évesen,
Hogy el nem hagytam volna én.
A bőröm barnás fényt kapott
Sülvén az ő napsugarán
Feléje mindegyik kezem egyszerre nyúlt
Szemem kezei s a testiek is
S gőzöltek tagjaink a tarka éj legén.

Azt nem tudom, két gyufa hogyan képes
Begabalyodni, azt viszont
Jól tudom én hogy külön-külön voltunk
Mint a két gyufa szálja; majd pillanat se múlt
S nem lelte volna ott egy macska kölykeit…

Amúgy
Jól tudta ő, hogy kölykei nincsenek ott.

La vie en rouge
(La vie en rouge)

Edith-nek

Jó véresen csinál anyánk
S egy életen át eleven
Hús-vér kötéssel kötve tart
Ketrec mélyén nevelkedünk
Mellek cafatján elvagyunk
Jó véresen mardosva szét
Mit bölcsőszélt zsákmányolunk
Az egész testünk tiszta vér.
És mivel nem jó látni ezt
Kiontjuk inkább másokét
Egy nap, nem lesz belőle több
Szabadulunk.

A pókok
(Les araignées)

Odette Bost-nak

Ha egy háznál gyermek haldokol
Vénasszonyok jönnek el oda.
Leülnek az előszobában
Bot fekete térdeik közt.
Hallgatnak és ingatják fejük.

Mikor a gyermek felköhög
Kezük markolja szívüket
S nagy sárga pókká válik ott
S a bútorsarkon széttört köhögés
Száll felfelé, bágyadtan, halvány lepkeként
S roppant plafonnak ütközik.

A mosolygásuk tétova
S a köhögés lecsillapul
És nagy sárga pókjaik
Megpihennek reszketeg,
A botok fényesre kopott
Gombján, rideg térdeik közt.

Ha majd a gyermek már halott
Felkelnek, s mennek máshová…

Dobozkantáta
(Cantate des boîtes)

A fényes nap ott fenn
Kap dicshimnuszokat
A szerelemisten
Verseknek garmadát
Az örök női nem
Miattuk lett divat
S a csicsóka terem
Pár monográfiát

Ez igazságtalan
Ez ellenemre van
Ez csüggeszt úntalan
Hogy elfeledtetett
Mi nem mellőzhető
Mi oly alapvető
Életen át keret
S amúgy holtunkban is

Elemi valami
Civilizációnk sarkköve
Érdemi mód ami
Fényt áraszt s jó követnie
Annak kit kutakodni von
Vágya de botorkál vakon
Lukrécen át és Platónon
Bácsikán unokahúgon
Keresztül görög nagyokon
Sőt át a Barbès körúton
Nevezzük hát nevén

DOBOZ

Doboz többet kihoz
Doboz szűk s grandióz
Belépakolsz vagy kipakolsz
Doboz őrülten vonz
Jobbdoboz, baldoboz
Belül vatta vagy kóc

DOBOZOK

Sótartó vagy viccládika
Olajzó s madzagguriga
Ékszerdoboz, kasztli, pakk
Mazsolástégely, tasak,
Karton, láda, box, csomag
Drazsésrekesz, szelence
Hólyag- vagy tömlőballon
Pixis, pirulásflakon
Elhúzott csíknak burok
Szerszámos, tortásdoboz
Postaláda, gyalutok
Dózni, tárca, bála só
Doboz, első s hátulsó
Gyorsító és lassító
Egérfogó skatulya
Fiók, szekrény, ampulla
Doboz postást buktató

DOBOZOK

Rakjunk beléjük bármi jót
Svábbogarat meg papucsot
Főtt tojást paradicsomot
Kompromittáló tárgyakat
Berakni embert is szabad
Sőt azokat kik élénkek és okosak
Az ám a doboz nem vitás
Leglényegibb progressziónk
Attól a kortól fogva mit
Úgy hívunk prehistorikus
Ámbár a széles korszakot
Lefedni pongyola e cím
Hol Dinoszaurusz legelt
Az Orinoco lápjain
Hol bősz brontoszauruszok
Kosztoltak komisz katyvaszon
A pterodaktilusz ki meg
Majd rém közeli őse lett
A sztenodaktilusznak épp
Mint Lucifer úgy tárta szét
Szárnyát, avíttos borjúprém
Indigó alkony közepén
Állkapcsát csattogtatva hogy
A nagyszülőket törje frász.

A különbség alapvető
Napjaink és e kor között
Akkor még, jó urak, nem létezett doboz

DOBOZOK

Szeretlek mind benneteket
Magatok véghez viszitek
És sosem vagytok terhelők.

Hisz rendezvén DOBOZT
DOBOZT
DOBOZT
Kap majd mind egy DOBOZT
S ekképp kezelhetők.

1954. május 28.

e38166eef73273f288106499c0f3476887981ba7

Bittner Gábor fordításai