A Kiscsillag fergetegesnek aligha nevezhető (még épphogy jó) koncertjével nyitott meg az idén konkurencia nélkül maradt Budapest Park. Estére elállt ugyan az eső, de a közönség mintha gondolatban tovább ázott volna: ritka passzívnak mutatkozott. A leginkább záróbulihoz illő időjárásnak, úgy látszik sikerült kicsinálnia a jön-a-nyár hangulatot, s ez az együttesen is meglátszott, sajnos.KIS_7673

A Budapest Park ugyanakkor láthatóan felkészült harmadik szezonjára: ahogy megszokhattuk, a hely idén is mindent megtesz azért, hogy az igényes koncertek és a fesztiválfeeling a MÁV-pálya és a BKK megálló között találkozzon. Idén a tavalyihoz hasonlóan több helyszín, több program közül válogathatunk: van Sörkert, Retro Kert Diszkó-ól, meg Bunker Galéria, s azt kell mondjam, az árak is teljesen rendben vannak (a hat decis sör 550Ft-ba kerül).

Az előzenekar, a ZUP első akkordjaival hivatalosan is megnyitott tehát a bulihely, és így a 2014-es szabadtéri koncertszezon. A záhonyi együttes jó zenével, laza felvezetővel szolgált a Kiscsillag langyos koncertjéhez.

KIS_7449

Későn, és úgy tűnt a közönség („miafaszvan”) hívására, fél kilenckor elő is kerültek a gyűrött zenészek, Lecsó belecsapott, Örökre. A hosszú és használhatatlan, közel fél óra zeneszünet után kicsit felpörögtünk, de egyáltalán nem kapta el a gépszíj sem a bandát, sem a közönséget.

KIS_7508

A Kiscsillag főképp a második, és az új, negyedik lemezéről játszott, ami remek kombinációnak bizonyult. A második pop-os, pörgős számai (Légyszíves, Van-e szándék, Fishing On Orfű) remekül passzoltaka Szeles fájós, lírai lassúihoz (Mi lehet?, A kis óceán). Még akkor is így van, ha érezhetően „blokkos” felépítésű koncertet hallottunk, és ha a „kötelezők” nagyon „kötelezőre” sikeredtek is. A Néniket a Bácsiknak – egy-két szám kivételével – úgy látszik kiszorult a Kiscsillag repertoárjából.

Hazudtam. Nem végig és mindenestől volt puding a koncert, s egy fél pillanatra Lovi bácsi (46, nem hunyt el nehezen diagnosztizálható hasnyálmirigyrákban, mint ahogy elmondása szerint a rossznyelvek terjesztik róla) is belelendült. A koncert végéhez közeledve lepattant a Park színpadáról és a közönség első soraival barátkozva énekelte el az Ollét, miközben mindenkinek személyesen gratulált.

KIS_7607

Aztán, ahogy kell, pontban 10-kor a Kockacukorral befejezték a zenélést, és bár állítólag nem lehetett volna, visszajöttek egy Hol van a boldogság erejéig, meghajoltak, vágtak egy-egy ráncos pózt, s végül elkészült az első koncertszelfi is.

KIS_7512

Mindent összevéve, ahogy mondani szokták: egynek jó volt ez a koncert. Ugyanakkor az elmenőben lévő közönségnek még baromira volt energiája Pálinka-dalra meg Ska- P-re ugrálni a középső pultnál a koncert után. Lehet, hogy ez nem jelent semmit (valójában sose volt még ilyen jó), de lehet, hogy csak azt, hogy a Parkban azért jó lesz idén is szórakozni.

Fotók: Kiss Ákos