Gyanútlan járókelők csatlakoznak a gyanúsan egy irányba bámulókhoz, a költészet napi programkínálat avatottabb ismerőihez a Nyugati téren. Öt kortárs költő, Dékány Dávid, Pion István, Simon Márton, Sopotnik Zoltán és Závada Péter olvas és szaval az egybegyűlteknek.

A gyanútlan járókelők és az előre megfontolt szándékkal érkezők jelentős tömeget ugyan nem alkotnak, de a magasból hozzájuk szóló, megfelelően kihangosított költőkkel együtt azért keltenek némi feltűnést a péntek délutáni forgatagban. A Libri Könyvkiadó épületének erkélyén öt fiatal író, költő, szlemmer váltogatja egymást, és szórja szét alanyi és közéleti költészetének néhány darabját Vers mindegy kinek jelszóval.

Azokhoz szólnak tehát, akik éppen ráérnek, és éppen a Nyugati téren járnak. „Szeretkezés után ágyékodba harapok” – mondja Sopotnik Zoltán, akit egy szirénázó mentőautó szakít félbe, mert a hangfalak azért mégsem győzhetik le az utcazajt. A közjáték szerencsére csak másodpercekig tart, a felolvasás folytatódhat. Az érdeklődés érzékelhető, a fellépők népszerűségéből adódóan természetesen érkeznek fiatal lányok, de egy középkorú férfi is megáll mellettem, és megkérdezi tőlem, hogy mi is zajlik itt tulajdonképpen.

nyugati tér_nézők

Röviden elmagyarázom neki, aztán inkább a versekre figyelek. „Indulnál, de még nem engedlek haza” – mondja Dékány Dávid, aki küzd egy kicsit a papírjait elfújni készülő, fel-feltámadó széllel. A mellettem álló férfi is láthatóan indulna már, de még elszív egy cigit, és meghallgat néhány verset, sőt egy alkalommal még szolidan tetszést is nyilvánít. „A celluxszal együtt felszakadtak az emlékek rétegei is” – mondja Závada Péter, akit kevésbé zavar a szél, mivel papír helyett a telefonjából olvas fel.

„Jól esne, ha most egy kicsit befognátok a szátokat” – kér figyelmet Pion István, és szeretné, ha együtt könyörögnénk korunk hőseiért, az Alma együttesért, Justin Bieberért és Miley Cyrusért. És bár a performansz sajátos terepviszonyaiból adódóan szó szerint felnézünk költőinkre, a legnagyobb tapsot és ovációt kapó Simon Márton elárulja, hogy „a költő is ember”, a költészet pedig „olyan, mint a Barátok közt. Örökké tart.”

pion_nyugati tér_2

A végén Dunajcsik Mátyás, a Libri szépirodalmi főszerkesztője kíván boldog születésnapot József Attilának, mivel április 11-én mégiscsak rá emlékeznek azok, akik kötődnek a versekhez. Aztán a már kötettel rendelkező fellépők dedikálnak, de még Dékány is arról számol be Facebook-bejegyzésében, hogy egy hölgy mindenképpen szeretné megvenni a könyvét, amelynek létezéséről azonban maga a fiatal szerző sem tud.

Ilyen az, amikor a költészet nemcsak maximálisan eléri a célját, de túl is teljesíti az eredeti tervet.

Vers mindegy kinek – költészetnapi performansz a Nyugati téren. 2014. április 11.