Debrecen amolyan irodalmi és kulturális végvárként szolgál a Budapest-központú mezőnyben – erről beszélgetünk a MODEM Multimédia terme előtt, miközben várjuk, hogy kezdődjön a József Attila Kör, a KULTer.hu és a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke által közösen szervezett KULTOK III. elnevezésű kétnapos konferencia. Nem sokkal később már Kálai Sándor popkultúrakutató fogalmaz hasonlóan. Megnyitó beszédében kiemeli, hogy sajnos még a mai napig sem intézményesült a tömegkultúra kutatása, de a konferencia egy újabb lépést jelenthet ennek elérésére.

Termékeny eszmecsere, így fogalmaz Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, aki köszöntőjében kiemeli, hogy változik az irodalom és annak terei. Jól megfigyelhető ez a folyamat a búspoéták blogon is, ami egyfajta fricskája a magas irodalomnak. A lamantinokat és a South Parkot is érintő beszédben a JAK-elnök megköszönte a szervezést Áfra Jánosnak, aki immár harmadik alkalommal rendezte meg a KULTOK konferenciát.

kultok_2

Az előadások kezdete előtt a tömeg kétfelé oszlik, ugyanis aki marad, az a Szubkultúrák és szubvíziók szekció előadásait hallgathatja, aki viszont a kiállítóteret választja, az a Popzene és rajongó kultúra előadásait kísérheti figyelemmel. Nehéz a döntés, de maradok, hogy elsőként Bessenyei Balázst (MA-hallgató, KRE Modern Magyar Irodalmi, Összehasonító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Tanszék) hallgassam, aki a közösségi lét dilemmáiról, kiváltképpen az én narratív szerepéről, a társadalom és az én kapcsolatáról és a posztmodern létszemléletről értekezik.

Ezután Mészáros Péter (doktorandusz, DE Irodalomtudományi Doktori Iskola, DE Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék) mutatott be egy érdekes alkalmazást, aminek elérése a felhasználói véleményektől függ. A Cliffhanger mobilalkalmazással eldönthetjük, hogy az adott műsor vagy sorozat elnyerte-e a tetszésünket, vagy sem; megoszthatjuk, sőt, előzeteseket is meg tudunk nézni vele. Megtudhattuk, hogy a néző döntését miképpen határozza meg a társas helyzet, és  az előadás végén lehetőség nyílt kérdezni is.

Sepsi László (doktorandusz, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Prizma filmművészeti folyóirat) szemléletes előadásában tisztázta a trashfilm fogalmát, így a közönség képet kapott az üledékkultúra megjelenéséről, a morális pánikról, ami ezt megelőzte, és a tinédzserfilmekről. Az előadást színesítő rövid filmrészletek nem kanonizálódó, de nem is populáris filmeket mutattak be.

kultok_5

A sort Kalmár György (egyetemi adjunktus, DE Brit Irodalmi Tanszék) folytatta, aki a kelet-európai mozi férfi testreprezentációiról értekezett. Előadásában festmények és filmekből kivágott képek támasztották alá az állítását, miszerint a test mindig prezentáció.

Rövid kávészünet után, újult erővel tértünk vissza a terembe, ahol a Nem elég feminista? címet viselő előadás következett Réz Anna (doktorandusz, CEU Filozófia Intézet) jóvoltából. A nagy vihart kavart Robin Thicke-számhoz készült videóklip megtekintése után az előadó prezentálta a szöveg és a képi megjelenítés problematikáját ebben a videóban, illetve kitért az HBO sorozatok szexizmusára is, ami a töménytelen mellmutogatásban nyilvánul meg.

Folytatódtak az előadások, már-már szégyelltem magam, hogy folyamatosan csak az egyik terem előadóinak bemutatóit követem élvezettel, így a két terem között ingázva, felváltva hallgattam képregényes önéletírásokról, gerillaattitűdről, Z-generációs fiatalokról és populáris zenekultúráról. A nap végére elért a jóleső fáradtság, miközben valóban beigazolódott a Gaborják Ádám által említett kulturális eszmecsere megléte is.

Ezt fokozta aztán a koraesti kerekasztal-beszélgetés, amiben Jávorszky Béla Szilárd (Zeneipari Hivatal), Fodor Péter (Scriptum Metallum) és Tófalvy Tamás (Zenei Hálózatok) boncolgatták azt a kérdést, lesz-e valaha populáris zenei tanszék Magyarországon. Beszéltek életforma-forradalomról és Beatles-kutató MA képzésről, a beszélgetést Vass Norbert (KULTer.hu) moderálta.

kultok_4

Az egész napos konferencia után kötetlenebb programnak ígérkezett az első debreceni slam poetry verseny. A zsűriben a három közönség sorsaiból jelentkező tag mellett Závada Péter költő-slammer, Áfra János költő, a KULTOK III. főszervezője és Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke foglaltak helyet. Helyi fiatalok töltötték meg a MODEM előterét, és izgatottan várták, mikor slammelhetnek a 2-es villamosról (ami a debrecenieknek olyan, mint Budapesten a 4-es metró), a női lét problémáiról és a feléjük megfogalmazott irritáló és felesleges kérdésekről. A humoros, élvezetes slam szövegek közül nehezen lehetett kiválasztani a legjobbat.  Első helyen a kérdezős slammer Balogh Kristóf végzett, őt követte Asbóth Balázs Asy, majd harmadikként – sörrel a kezében- Gulácsi Ádám, GULA. A zsűri ezenkívül különdíjjal jutalmazta Horváth Imre Olivért.

Mindig jó élményekkel távozom onnan, ahol szellemileg felszabadulok, szinte észre sem veszem, hogy egy kulturális-tudományos közeg része lehettem. Szombat hajnalban a vasútállomás felé igyekezve egyetlen egy dolgot bántam, hogy nem maradhatok szombaton is.

KULTOK III. A populáris kultúra medialitása. 1.nap. MODEM, 2014. március 28. 

Fotó: kulter.hu