(the jam: town called malice)

sosem volt nagyobb rend, mint akkor.
mégsem lettél nekem te otthon. aztán
végignézted, ahogy módszeresen
szétdobáltam magam a földön. és akkor

már arra hivatkoztál, hogy én szétdobálva
heverek a földön. úgy láttam, tündökölsz,
pedig csak darabjaim tört fényében álltál.
én lábaidnál hevertem szétdobálva.

fel nem söpörtél, nem lapátoltál te össze.
én zúzódtam porrá, őrlődtem. és jutottam
végül elnézéstől vádbeszédig. és arra,
hogy darabjaimat csak én illeszthetem össze.