Anya nagyon szerencsés. Amikor bekapcsolja a számítógépet, csak a levelesládáját nézi meg. Nem tud semmit a hackerekről, sem a világháló titkos szálait szövögető arctalan rendszerekről. Nekem mindig is félnem kellett, ha az internet valami csábító, ismeretlen oldalra vezetett, hogy ennél, a következőnél, vagy az azt követő kattintásnál kapcsolódnak rám. Feltörik a profilomat, ellopják az adataimat, aztán valahol lábra kél egy másik Bába Tibor. Fegyvert vesz és az én kártyámmal fizet, vagy thaiföldi lányokkal szexchatel a nevemben. Vagy ami még rosszabb, egyszer majd szembe áll velem, és igazolandó hogy én vagyok, megírja helyettem ezt a cikket.

Bármi megtörténhet, még az is, hogy ezt elhiszem. Dismay, Damage és Kubiszyn, a hazai cyberpunk három nagy mágusa szerint nagyon is el lehet.

Dismay egyébként Tölgyes László néven fut a real 3D-ben, publicista, a Tilos Rádió legendás műsorvezetője és kísérleti punk zenész. Damage a.k.a. Bari Máriusz újságíró, 2012-ben megjelent Damage Report című könyvében többek közt a jövőkutatás, a science-fiction és a popkultúra kérdéseit feszegeti. Kubiszyn Viktort leginkább a Drognapló című regénye kapcsán ismerhetjük. Ennek a műnek folytatásaként megjelent Foglaltházban részletesen foglalkozik virtuális valósággal, a cybertér az emberi elmére gyakorolt hatásaival. A Cöxpôn Ambient Society szervezésében tartott kötetlen vita esten nyíltan beszéltek paranoiákról, az internet világában szerzett meglepő, máskor kijózanító tapasztalataikról.

dismaydamagekubiszyn

A cybertér egy nagy, közös hallucinációnk – mondja Kubiszyn. Kialakult egy hatodik érzékszervünk, ami vékony csápokat ereszt ki magából a kibertér szálai mentén, ingerre éhesen, felesleges információk után kutat, és nekünk mindig táplálnunk kell ezután.

Damage szerint előbb-utóbb kisül az agyunk. Az elmúlt néhány évben szédületes mértékben megemelkedett az ingerküszöb, most már nem elégszünk meg akármivel, mindenhatók akarunk lenni, és tény, hogy a virtuális térben bármik lehetünk: troll harcosok, szexuális ragadozók, a Római Birodalom császárai, vagy maga az Isten. Saját virtuális terünket oly könnyen, és oly szenvtelenül tudjuk átrendezni, mint ahogy rendet rakunk a szobánkban.

De nagyon nem mindegy, hogy ebben a virtuális térben mit látsz, mi az, amit a kereséskor megtalálsz – fűzi hozzá Dismay. A virtuális valóságnak, akárcsak a real 3D-nek, megvan a maga társadalmi rétegzettsége. Vannak nagybefektetők, marketingesek, IT szakemberek és hackerek. Van alvilága, egy internet alatti infranet – szólt közbe Kubiszyn -, és persze ott vannak a fogyasztók milliói, akiket kereséseik alapján targetálnak, kielemzik az érdeklődésüket, és azt mutatják nekik, amit látni szeretnének.

Ez az a pont – kapcsolódott be Damage -, ahonnan bármi elképzelhető. A jövőt azok sem tudják pontosan megjósolni, akik napi szinten tapasztalják a cybertér paradoxonait. Még az is megtörténhet, hogy ez a nagy, kollektív hallucináció egyszer majd öntudatára ébred, és elhiteti velünk, hogy Ő a valóság, vagy az is lehet, hogy az ember végül meghaladva önmagát, digitális formában menti át a lelkét a cyber túlvilágra, ott aztán örökké él, vagy, hogy egy homokos, szomorú, vizes síkra ér.

De a szájbertérben már ma sem tudsz meghalni – fűzi hozzá Dismay. “Úgy élj, hogy a fészbukod örökké tárolni fogja.” Csábító, ügyes hívószavak ezek.

A jóval időkereten túlra nyúló beszélgetésbe később bekapcsolódott a közönség, akik között szép számmal akadtak bölcsészek és programozók. Előbbiek többnyire a világvégét jósolták, utóbbiak pedig nem igen értették a problémát.  A vita fesztelen, könnyed hangulatban folyt tovább, és valahol ott ért véget, hogy a Google megvásárolta a mesterséges intelligenciával foglakozó DeepMind nevű angol céget. Következésképp az is lehet, hogy a jövőben a Google fogja járni tanítani a robotzsarut.

Damage, Dismay22 & Kubiszyn: beszélgetés jövőről, neonról és más négybetűsökről. Cökxpôn Ambient Society, 2014. február 26.

Fotó: Tóth Zsófia