A Konstelláció címet kapta Borda Réka és Kele Dóri költők, illetve Csordás Zita és Novai Gábor zenészek közös estje. A program elején Borda Réka a cím kapcsán megjegyezte, hogy a zene és a költészet konstellációját, azaz együttállását szerették volna megmutatni. Bár az egyensúly inkább a költészet felé billent, megérte ilyen formában közös estet szervezni.

Az intimitás jegyében zajlott le február 19-én a költők és zenészek közös estjeként meghirdetett program. A se túl kicsi, se túl nagy létszámú közönséget Borda Réka szólította fel az est elején, hogy nyugodtan üljenek közelebb az előadókhoz, akik a RoHAM Bár házi színpada helyett közvetlenül amellett, a hallgatósággal egy szinten rendezték be az előadói teret.

Az est alapkoncepciója költészet és zene együttállása volt, ami ez esetben is pontosan annyit jelent, mint általában: a költők felolvasnak, közötte pedig időnként a zenészek zenélnek. A kettő időbeli együttműködését csak akkor hallhattuk, amikor Novai zongorajátéka kísérte a felolvasást, ugyanakkor, ha szó szoros értelmében együttállások nem is, egymás mellett állások szép számmal akadtak az est során.

konstelláció1

Borda Réka és Kele Dóri szerzői világának közös bemutatkozása alapvetően jó ötlet volt, hiszen rendelkeznek közös pontokkal. Mindkettejüknél jelen van az intimitás és a morbidság különös egyvelege. A különbség ott kezdődik, hogy amíg Bordánál a végeredmény a tragikumba hajlik, addig Kelénél inkább morbid humorba. Kele versnyelvezetét a helyenkénti slam poetry-s megoldások is gördülékenyebbé teszik. (A szerző egyébként a múlt hónapban állt először slammerként közönség elé, az est végén az akkor előadott szövegét is újra hallhattuk.)

A versek félig-meddig tematikusan voltak blokkokba rendezve, bár az erre irányuló törekvés inkább Borda Rékánál volt érezhető. A Kelével közös erotikus blokk után később közéleti témákat is érintett: szóba került Kijev, illetve itt hangzott el a de hova című vers, amelynek a nyitó soráért – „Eltúlzott a nagy magány, mint a fenék a szomszéd lányon” – szerzőként nagyon tudom őt irigyelni.

konstelláció2

A zenés blokkok sokszor éles váltást hoztak a versekhez képest. Ennek talán az is lehet az oka, hogy a költők viszonylag homogén előadásmódjával ellentétben Csordás Zita énekhangja folyamatosan játszik a hallható stílus lehetőségeivel: ahol kell, lazán hajlik, vagy éppen rezegteti a hangját. Ugyanakkor Kele Dóri slamszövege után a viccnek szánt After Hours (eredetileg Velvet Underground szám) előadása különösen pazar húzás volt a zenészek részéről. Egyben kellően hangulatos lezárás.

A magam részéről hallgatnék még ilyen közös estet ezzel a felállással.

Konstelláció – Borda Réka és Kele Dóri felolvasóestje. RoHAM Bár 2014. február 19. 

Fotók: Kiripolszky Csongor