MOCSARAS TALAJON
lépkedni a képtelenségbe,
hem-molekula
a puskacső-reményben,
a cél, miként a türelmetlenség, teljes,
odabent,

falusi levegő, rue Tournefort.

*

A FELEDÉS EMLÉKEZETTEL ajándékoz
meg a tovaszállt hold napján,

már némán ásol az asztrálporban,
körülrajong az
örökkévalóságkemény
mikrobák reszketése.

*

MI, ELMÉLYÜLTEK elmagányosodva
a fagyban.
Minden függővölgy egy
szempillát gördít
a szemlenyomathoz
és a maghoz.

Kántás Balázs fordítása

tumblr_mguqm28t6Z1qzmlo2o1_1280

Az eredeti forrása: Paul CELAN, Die Gedichte. Kommentierte Gesamtausgabe in einem Band, Herausgegeben und kommentiert von Barbara WIEDEMANN, Frankfurt am Main, Suhrkamp Verlag, 2005.

Auf dem Moorboden, 335. (Mocsaras talajon…)
Das Vergessen, 542. (A feledés…)
Wir Übertieften, 343. (Mi, elmélyültek…)

A kép forrása