Közép-Kelet-Európa vagy Kelet-Közép-Európa?

Az európai történészek már a 19. század óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ennek a térségnek nevet adjanak. Voltak olyanok, akik Közép-Európáról, mások (a német kutatók) Délkelet-Európáról (Süd-Ost-Europa), 1945 után pedig Kelet-Európáról beszéltek. Nagyon nehéz megfogni ezt a térséget, amely átmenetet képez Nyugat és Kelet között, annak minden előnyével és hátrányával (sokan ezért is hívják a térséget Köztes-Európának, amely talán legjobban kifejezi a régió kettősségét). Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a térséget Közép-Kelet-Európának nevezzék. De ez a nézet szöges ellentétben áll a német felfogással, mely szerint Európa közepe Németország és a német nyelvterület. Ettől nyugatra Nyugat-, ettől keletre Kelet-Európa fekszik, amely további területre osztható. Ez a nézet véleményünk szerint a legelfogadhatóbb, és ezt a felosztást igazolni tudjuk az eltérő történeti-társadalmi fejlődések bemutatásával is. Eszerint a Brit-szigetek, az Atlanti-térség (Benelux államok) és Franciaország tartozik Nyugat-Európához. Közép-Európa alkotó államai Németország, Dánia. Egy olyan térséget, amely Európa centruma, annak nincsen se északi, se déli, se keleti, se nyugati része. Éppen ezért nem beszélhetünk Közép-Kelet-Európáról, arról nem is beszélve, hogy a térségek államai és népei más fejlődési úton jártak a koraújkor óta. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy már a Habsburgok nyugati tartományai sem Közép-Európához, hanem Kelet-Nyugat-Európához tartoznak. Vagyis a határ a mai Ausztriánál és Csehországnál kezdődik, és északon a lengyel partvidéken ér véget az Odera-Neisse vonalánál, délen pedig a Pó és a Dráva-Száva-Duna-Tisza-vonalig tart. Keleten a természetes határ nehezebben értelmezhető, sokkal inkább politikai határokhoz köthető, még hozzá az orosz-ukrán határhoz.

Kelet-Európát nemcsak Kelet-Közép-Európára, de Kelet-Nyugat-Európára is feloszthatjuk. Ehhez a régióhoz tartozik Ausztria, Csehország és Észak-Olaszország, továbbá Szlovénia. Kelet-Közép-Európa államai: Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Románia, Szlovákia, a balti államok. Vagyis ennek a térségnek az államai egykoron valamelyik multietnikus állam részét képezték: vagy a Habsburg Monarchiáét, vagy a Rzeczpospolitáét. Mi alapján teszünk különbséget Kelet-Nyugat és Kelet-Közép-Európa között? Figyelembe vesszük társadalmaik összetételét, gazdaságtörténetét és politikatörténetét is. Ezt a felosztást javasolja a kiváló magyar történész, Niederhauser Emil is, amit Kelet-Európa története című munkájában fel is vázol, ami alapműnek számít a régiótörténetben.”

Balla Péter „A kelet-európai kisállamok nyomorúsága”- A régió sajátos fejlődési modelljeinek gyökerei című esszéje teljes hosszában a Térnyitás Konferencia honlapján olvasható