Az óvodából ismerjük egymást
amikor először repülni akart
és először nem ment, ő bosszúból
törött lábakat rajzolt egy madárnak
Az én nagybátyám májkómában halt meg
és az egészből annyit tanultam
hogy a szárnyverdesés egy kényszermozgás
Most már mindketten a földön járunk
nem dobálunk csillagokat kövekkel
nem bízunk abban, aki nem remeg
és tudunk láblóbálás nélkül ülni
mindazon, amit eddig elértünk
Ma azt mondta, hogy minden fejben dől el
és én pont ettől félek igazán