A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten című könyv 2012-ben jelent meg a Gondolat Kiadó szerkesztésében. A szerzőpáros Barna Ildikó és Pető Andrea. Barna jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének megbízott előadója és a Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana tanszékének adjunktusa, Pető emellett a Közép-Európai Egyetem Társadalmi nemek tanszékének docense.

A könyv egy precíz, kvantitatív kutatási módszerekkel dolgozó történelmi adattár, amely különböző elemzési szempontok alapján vizsgálta a második világháború utáni népbíróság működésében megbújó mechanizmusokat. A vizsgálati tényezők szempontjából fokozott hangsúlyt kapott a könyvben a társadalmi nemek szerepe, illetve az ide vonatkozó hipotézisek és sztereotípiák igazolása vagy cáfolása. A másik kiemelten kezelt rész a soá zsidóság helyzete és szerepe az igazságszolgáltatáson belül, összevetve Karsai László eddig eredményeivel. A könyv első fele a kutatási módszertan ismertetésével, a mintavétellel, és a kódolók szerepével foglalkozott, a második részben a kutatási eredmények ismertetése olvasható.

barna

A mintavételi eljárás során 500 aktát vizsgáltak a meglevő 22 ezerből. A vizsgálat szempontrendszere a feltárt információ alapján bővült. A cél az általánosíthatóság volt, így a szerzők kisebb mértékű adatvesztéssel kénytelenek voltak szembenézni, az egyedi történetek ezáltal eltűntek. A kronológiai kritérium az 1945 és 1949 közötti időszakot jelölte meg, hiszen a kutatás célja többek között ennek az átmeneti időszaknak a vizsgálata volt, ahol a kommunista rendszer még nem volt teljesen kiépítve, és előfordult, hogy az előző korszak jogrendszerét kellett alkalmazni, ez természetesen inkább az 1945-ös évvel kapcsolatosan volt igaz.

A könyv a pereket öt típusba sorolta: a. zsidókkal kapcsolatos, háború alatti ügy b. fegyveres, nyilas, szélsőjobboldali szervezeti tagok c. nem zsidó sértettekkel kapcsolatos ügyek d. ideológiai perek e. zsidókkal kapcsolatos, háború utáni ügy. A szerzőpáros kutatási eredményei bemutatták, hogy a kommunista rendszer a zsidóság számára csak  kezdetben igyekezett elégtételt biztosítani, 1949-től az ideológiai alapú perek kaptak hangsúlyt.

A társadalmi nemek szempontjából az adatok jól rávilágítottak arra, hogy tömeges számban nők ekkor kerültek a bíróságok elé, bár létszámuk a férfiakhoz képest továbbra is elenyésző volt. A nőkre inkább a verbális antiszemitizmus volt a jellemző, a férfiakra az erőszakos bűncselekmények. Annak a sztereotípiáját, miszerint ezek a nők, általában valamilyen férfi kényszer hatására, „naivan” keveredtek bele az ügyekbe, több szempontból cáfolható, például azzal, hogy átlagosan magas iskolai végzettséggel rendelkeztek.

A könyv számtalan hasznos adatot biztosít a témában kutató szakemberek számára, a következő linkeken további információt szerezhetünk róla: a kötet adatai a CEU honlapján; Pető Andrea az atv.hu-n beszél a könyvről.

Pető Andrea, Barna Ildikó, A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten, Gondolat, Budapest, 2012.