A Pécs-decentrum Kulturális Egyesület és a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke 2013 március 20-21-én rendezte meg A tradíció mint feladat című eseményét a pécsi Civil Közösségek Házában. Rendhagyó konferencia volt ez több szempontból is. Számos tudományos találkozótól eltérően itt a kerekasztal-beszélgetéseken, egymás koncepcióinak, felvetéseinek megtárgyalásán, a kölcsönös reflexiókon volt a fő hangsúly. A témagazdagság is kiemelendő: nem csak a szűkebb értelemben vett irodalomtudományi avagy tudományos kérdések megvitatására került sor, hanem – a korábbi, nagy sikerű Kultúroltás fesztiválokat szervező Pécs-decentrum Egyesület célkitűzéseinek megfelelően – mindannyiunkat érintő kulturális, társadalmi problémákról folytattunk diskurzust. Gyakorlati foglalkozások, művészeti bemutatók (ezek közül kiemelkedik a Tuomo Lahdelma által vezetett kreatív írás-kör s az ír népzenét játszó Leitrim Fancy együttes koncertje) is integráns részét képezték a programnak. A közös felületet a tradícióhoz való viszony vizsgálata képezte.

DSCN4584-1024x768

Az irodalmi szekciókban szó esett többek között a közelmúlt társadalmi traumáival való szembenézés irodalmi aspektusairól, a versfordítási hagyományokról, a hagyományos porosz rendszeren belüli irodalomoktatásról és ennek meghaladási lehetőségeiről. Az utóbbival kapcsolatos – Mekis János által moderált – beszélgetés résztvevői egyöntetűen úgy vélték, hogy a nálunk hagyományos, poroszos irodalom-oktatás kevésbé hatékony, csak a diákok aktív bevonásával, saját élménnyel: alkotások létrehozásának támogatásával, drámapedagógiai módszerek alkalmazásával lehet maradandó élményhez és valódi tudáshoz juttatni a diákokat. Talán ilyen szemléletű tanárai voltak azoknak a diák íróknak és költőknek, akik felolvastak műveikből s újakat alkottak egy másik szekcióban az élmény-pedagógia szellemében – s ugyanebben a szellemiségben tartott a kurzusvezető, Tuomo Lahdelma professzor, a PTE díszdoktora kreatív írás-műhelyt az érdeklődőknek.

DSC_0138-1024x746

A nem irodalmi programokból kiemelendő a vallási témájú kerekasztal-beszélgetés. Ezen különböző vallások képviselői és tudományos kutatók a tradíció és a megújulás kérdését vitatták meg, különös tekintettel arra, hogy az egyházak milyen feladatokkal szembesülnek a globalizált világban, miként viszonyulnak a nőkhöz, mennyire nyitottak, ökumenikus szemléletűek. Egy másik beszélgetésben az új életmód-modellek kavalkádjában segített eligazodni két egyetemi oktató és egy gyakorlati szakember. Megtudtuk, hogy a sok újnak tűnő felfogás inkább valamilyen rég elfeledett szemlélet újjászületése. Az egészségnevelés fontosságát hangsúlyozták, illetve azt, hogy a különböző betegségek megelőzésében nem csak fizikai, hanem a mentális egészség megőrzésének is nagy szerepe van. A családformák és generációk szekcióban együtt vettek részt pszichiáterek, pszichológusok, irodalmárok, szociológusok és hallgatók is (többek között Gy. Kiss Enikő, Deim Éva, Stark András, Szemelyácz János, Nagy J. Endre, Schönberger Ádám), akik azt próbálták körüljárni, hogy milyen problémákkal kell szembenéznie a különböző generációknak, egyáltalán vannak-e generációs szakadékok, és ha igen, miben állnak ezek. A konformitáshoz és a lázadáshoz, az alapértékekhez való viszony megvizsgálása talán valamennyire segíthet eligazodni e kérdésben, bár a generációs besorolások alkalmazása sokszor önkényesnek tűnik (pl. az Y és a Z generáció megkülönböztetése). A legtöbb kérdést, hozzászólást Szemelyácz János szenvedélybetegségekkel foglalkozó pszichiáter kapta a fiatalok drogfogyasztási szokásaival és ezek kezelésével kapcsolatban. A nő-problematika többször előkerült a rendezvényen, a vallási vonatkozásoktól kezdve a női szerepek irodalmi megjelenéséig (pl. Szabó Magda és Ulickaja művei kapcsán), így nem véletlen, hogy a záró szekció a nők érvényesülési, életpálya-lehetőségeivel foglalkozott. Különböző korú, eltérő családi és kulturális gyökerekkel bíró értelmiségi nők vallottak karrierjükről, a család és a munka összeegyeztetésének nehézségeiről.

DSCN4558-1024x768

V. Gilbert Edit, a konferencia főszervezője, a Pécs-decentrum Egyesület elnöke és a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék docense munkatársaival és egyetemi hallgató segítőivel egy szellemi szigetet teremtett, olyan közösségi teret, ahol a felvetett témák szakértői és laikus érdeklődők (aki az egyik beszélgetésben szakemberként vett részt, a másikhoz már érdeklődő laikusként szólhatott hozzá), tudósok és művészek, tanárok és diákok folytathattak egymással érdemi diskurzusokat. A két nap alatt a résztvevők jobban megismerhették az övéktől eltérő szakmához tartozó, más gondolkodásmódot, életfelfogást képviselő emberek szempontjait. Sokszor emlegetjük, hogy a mai Magyarországon óriási szükség van közös problémáinknak a legkülönbözőbb álláspontokat tiszteletben tartó, az eltérő nézeteket egymáshoz közelítő kibeszélésére, a megoldások együttes keresésére. A tradíció mint feladat című konferencián ez megvalósult, aki ott volt, egészen biztos, hogy szellemileg-lelkileg gazdagodott.

Fotók: Pécs-decentrum