Add ide a drámád! 2. – Muso Norbert: Az iduri szörny

Zelmúlt Trőkszév ijesztő homályában rettegett volna Zemberek, ha a király le nem győzi az iduri szörnyet. Nem Parti Nagy-féle magyar mese következik.

ad3
Az iduri szörny nem gyerekeknek íródott és nem is a Fülkefor és vidéke rajongóinak. Parti Nagy Lajost a meseforma használta és hatalmi kérdések tárgyalása miatt kapcsolom ide. Mosu Norbert huszonéves korában írt színpadi szövege sokkal távolabbról, kevesebb nyelvi leleménnyel és nem aktuálpolitikai módon tárgyalja az uralkodás működését. Az Add ide a drámád!-sorozatot Deres Kornélia és Herczog Noémi válogatják, a József Attila Kör és az Ártium-Film Színház égisze alatt.

ad4

A tükrökkel végtelenre darabolt előtérben indul a Magács László rendezte felolvasó színházi előadás. A három felvonást egyben játsszák a kaposvári negyedévesek, az elsőt az előtérben, a másodikat és harmadikat a színpadon. Ott ülünk mi is, bezárva a ránk eresztett fényhíd lámpáinak erdejébe. Az előadás utáni a Rádai Andrea vezette beszélgetésen elhangzik, Radnai Annamária vagy Lőkös Ildikó mondja, hogy az első felvonás közelebb van a valódi mesékhez, mint az utána következők, ott bomlik ki jobban a hatalom és az ahhoz való viszony problematikája. Az első rész groteszk meseparódiának hat. A király húsz éve legyőzte az iduri szörnyet, azóta ő uralkodik. Az udvarban furcsa figurák, nihil és káoszkezdemény. Itt senki sem normális, ez operettkirályság – mondja Magács László. Aztán szóba kerülnek hasonló darabok, a Yvonne, burgundi hercegnő és a Leonce és Léna. Egész este ott van a levegőben a gondolat, hogy Magyarországon a ’89-’90-es rendszerátállítás óta hatalomra került kormányok nem tudták igazából újradefiniálni az uralkodásról való gondolkodást. Sem meséken, sem vicces love sztorikon, sem komoly tanulmányokon keresztül nem indult meg az össztársadalmi demokráciatanulás, kapitalizmus alapjai specializációval. Mosu Norbert László néhol kicsit túlírt, néhol a játékosságból jópofáskodóba hajló, szerethető, érdekes figurákkal dolgozó szövege jó segédanyag az érettségihez Zembereknek is.

ad1

A beszélgetés során felmerül, hogy a gyerekek vajon értenék-e, tudnának-e menni ezzel a mesével, a felnőttek meg beülnének-e rá. A szerző Skype-on elmondja: nagykamaszoknak, fiatal felnőtteknek szánta a történetet. Egy egyetemi színpad készíthetne belőle izgalmas anyagot. Hiszen a hatalmi helyzetek tárgyalása nagyon átélhető alá-fölérendelt szerelmi viszonyokon keresztül, plasztikusan rajzolódik ki. Bende Kinga az elkényeztetett királylány szerepében kamaszosan nyegle, unalomból hatalmaskodó. Megmutatja, játékos túlfűtöttsége mocskos valósággá fordítható bármelyik pillanatban. Kopek Janka Emeséje alázatosságából épít észrevehetetlenségében megkerülhetetlen cselédet, Lovagnak öltözve jó humor- és ritmusérzékkel szólal meg. Ahogy a Szentivánéji álomban is, fontos feladat jut a szerepcserének a második részben. Az úr – szolga, vágyott – vágyódó, nő – férfi pozíciója átfordul, miközben az iduri szörny legyőzésére indult négytagú csapat a csatára készül az erdő közepén. A kiválasztott Rúfusz, aki ki tudta húzni a sziklából a kardot (mint Arthur király), mindent hajlandó megadni a hatalomért, hogy amire egész életében készült, abban a legjobb lehessen. Még társai életét is beáldozná. Ezért szerepet cserél az udvari bolond Birivel, akit Rózsa Krisztián játszik, okosan mutatva meg a teljes önfeladást. Malvin királyként körömpiszoknyi fifikával vezeti sok éve nem működő országát. Az udvartartás állandó tagja Jerger Balázs tufa lovagja, szépen építi alakítását butaságból. Ő játssza az iduri szörnyet (aka. Cirip banditavezért) is, ekkor kifinomult gondolkodóként látjuk. A király fontos embere a nyilvánvalóan blöffölő jós, akit Jóska néven emlegetnek. Szakács Hajni az egyértelmű elleplezéséből dolgozik befelé, önmagát is becsapni igyekszik; később, mikor férfiból nővé válik, kifelé fordul, teátrálisabb lesz. Máté Anett jelenlétének különleges minőségével működteti a narrátor megszólalásait.

ad2

Végül nem Rúfusz lesz az új király, pedig ő (is) az, aki kihúzta a kardot a kőből, és aki foglyul ejti Ciripet. Kátai Kinga az egész életnyi sikeres magányra készülő kisember keménységét és fájó ürességét mutatja egy-egy szemvillanással. A trónra a ruhacsere miatt Biri kerül, akasztással kezdi a kormányzást, még a korábbi tanácsadói testületet felállításáról szóló ötletet is elveti. Elveszi Emesét és rendet ígér. Rendet, ahol mindenre van magyarázat, ahol az iduri szörny eltakarja a Napot egy sziklával, ha úgy van kedve. Zemberek arra gondol, biztos ezért van a kora tavaszi hóvihar is. Esetleg még az lehet, hogy az iduri szörny időjárás kísérleteket folytat Magyarország területén, a kormány tudta nélkül. Érthető, hogy nem vagyunk felkészülve a hatalmas mennyiségű hóra. Ilyesmik járnak a fejében, mikor tapsol az Átriumban, meg hogy itt a helye a sorozat következő előadásán is, május 9-én.

Fotók: Gaborják Ádám