Pi élete

Egyszer volt, hol nem volt a vallásos fiú, a tigris és a rohadt nagy medence. A Pi élete egy vallásbuzgalommal túlfűtött humanoid és egy éhségét természetétől eltérően visszafojtó állat története az indiai Balatonban.

pi_elete

Pinek, akit hosszúlábú rokona meséi alapján egy uszodáról neveztek el, már az általános iskolában bizonyítania kellett rátermettségét. Az eddig soha el nem sütött poén, a 3,14 és az ammónia misztikája repíti a szereplőt csudálatos paukembörként a vallás világába. Lehet-e több vallásban hinni egyszerre? Neki sikerült, nesze neked dzsihád. Vagy lehet, hogy csak az iskolát akarta kerülni, hiszen így szinte minden héten kiverheti a dilit, hogy bizony ezt aztán végképp tiltja a vallása. De Pi nem átlagos fiú, ahogy egy szrídí ájmex moziban sem átlagosak a gyerekek, vagy szuperképességeik vannak, vagy szuperül ki tudják verni a hisztit, hogy miért sárga az a nyalóka és nem zöld, hiába ugyanaz az íze.

Főhősünk egy állatkert tulajdonosának fiaként nő fel, így az indiai miliőhöz igazodva már az elején a dzsungel könyvében találhatjuk magunkat. Viszont hamar kiderül, hogy India már nem a legmegfelelőbb hely egy békés, hepiszánsájn családnak, így kénytelenek hajóra szállni. De ahogy azt a trailerben már mindenki agyonnyáladzhatta, viharba kerülnek és Pi egyedüli túlélőként vegetál a film végéig egy mentőcsónakban Richard Parkerrel.

De ki is az a Richard Parker? Egy tigris. Vajon ebben az évben hány állatkerti tigrist fognak átkeresztelni Richard Parkerre…? A film realitása jól nevelt zombiként bomlásnak indul, ahogy a tigrissel folytatott harcát követjük a mozivásznon. A szemfüleseknek már az elején gyanússá válhat az állat viselkedése. Miért nem szedi szét a csónakot? Miért nyavalyog mellettünk a gyerek a moziban, hogy milyen cuki, neki is kell egy? És főképp, miért nem eszi meg Pit?

Kérdések, amikre nem kapunk választ. A tigrisek tudnak úszni, élesek a fogaik és a kölykök sem komálnák őket, ha mauglit kéne játszaniuk. De akkor hol is az igazság? Merül fel a már megfogalmazásában sem helytálló retorikai kérdés jóról és rosszról, kitalációról és valóságról, Piről és tigriséről. A vallásos mese modern köntösbe csomagolja a hit problematikáját, viszont elfelejti, hogy már szinte mindenki látta a Passiót, a színes-szagos látványvilágon kívül is illene nyújtani valamit. Akármit. A Pi élete egy festmény, egy igen fasza festmény, én is szívesen elnézegettem néhány óráig, de a múzeum este azért mégiscsak zár és popcorn ide, popcorn oda nem akarok többet úszni. Pláne nem vizeletben.