Minden ember zenés kincsesládikójában találhatunk olyan gyöngyszemeket, amelyek már az első pár másodpercben belopják magukat a szívünkbe, mégsem az „egynyári slágerek” lomtárában kötnek ki, hanem általuk egy hosszabb és bensőségesebb zenei élmény veszi kezdetét. Valahogy én is így voltam az Of Monsters & Men Little Talks című slágerével. Véletlen találkozásom ezzel a dallal egy tikkasztó nyári délutánon történt. Pezsdítő, fülbemászó dallamával, táncra hívó, semmihez sem hasonlítható hangulatával kutakodásra csábított.

Az izlandi származású Of Monsters & Men zenekar már 2009-ben formálódott a fagyos lankákon, ám 2010-ben állt össze a jelenleg hattagú formáció, melyhez néha-néha becsatlakoznak más zenészek is. Izgalmas és gazdag hangzásvilágukat elsősorban két énekesüknek köszönhetik, akik remekül kiegészítik egymást. Nanna Bryndís Hilmarsdóttir gyönyörű, lágy és bájos hangjával képviseli a női oldalt, amely mellett könnyedén és harmonikusan csendül fel Ragnar “Raggi” Þórhallsson. Bár a srác nem épp a mélyebb hangtartományban énekel, mégis tiszta és élvezhető. Továbbá nagyon ötletesen építik bele repertoárjukba a tangóharmónikát, trombitát vagy akár a billentyű xilofonra hajazó csilingelő, andalító dallamát.

Első nagylemezük, a My Head Is an Animal 2011-ben került a boltokba, és a már fentebb említett Little Talks szélsebesen indult hódító hadjáratára. A dal Európában és Amerikában is hamar belopta magát a hallgatók szívébe, így a rádiók lejátszási listáján is előkelő helyezéseket ért el. A kérdés számomra már csak az volt, hogy ez a lendület, ez a különleges zenei élmény vajon többi szerzeményükben is fellelhető-e? Nagy reményekkel hallgattam meg a szörnyikék első korongját, és csalódtam. Pozitívan.

A tizenkét dalt tartalmazó lemez folklorisztikus, természetközeli hangulatával egy valódi északi utazásra invitált. Szinte a bőrömön éreztem az erdők nyirkos és friss illatát. Egyik pillanatban még együtt táncoltam és énekeltem a szörnyikékkel a tűz körül, a következőben pedig már a hegy csúcsáról kiáltottam a semmibe, hogy „Sleep until the sun goes down…”. Ezek után azt hiszem, nem könnyelműség kijelenteni: minden dalban hatalmas asszociatív potenciál lakozik. Kezdésnek a Dirty Paws derűs melankóliával és közös lalázással hangol rá minket az előttünk lévő csodás utazásra. Majd a King and Lionheart és a Mountain Sound lendülete után egy kicsit lassítunk a Slow and Steady-vel. Ez a dal árasztja magából az idilli merengés lehetőségét, hisz olyan, mint egy jó barát vigasztaló ölelése. A From Finnerben felcsendülő tangóharmónika páratlan dallama pedig a már sokat emlegetett Little Talks-ot is megfűszerezi, és trombitával kiegészülve nagyon jó kedvet áraszt magából. A refrén szinte beleivódik a hallójáratokba. A lendület a Six Weeksszel sem szakad meg, ám a Love Love Love című érzelmes vallomás akár egy gyöngyszem, úgy bukkan fel a korongon. Ez az egyetlen dal, amelyben csak a leányzó énekel, de így tökéletes, hiszen bájos hangja tökéletesen passzol a visszafogott hangzáshoz. A harmónia kedvéért a Your Bonesban nagyobb szerepet kap a férfihang, alapvetően ez egy összeölelkezős, tűz körül együtt éneklős szerzemény.

Ahogy a Sloom felcsendül, a jól ismert derű és báj is visszatér, és bár a legtöbb dal hangulata hasonló, mégsem mondhatom, hogy egy sémára készültek, és emiatt egyhangú a lemez. A korong inkább bebizonyítja, hogy egy atmoszféra megteremtésére számtalan variáció létezik. Azonban közeledünk a tracklista végére. A Lakehouse első pár hangja rögtön olyan érzetet kelt, mintha egy völgyben egy tó tükörsima arcába merülve a természet megnyugtató hangjait hallgatnánk. Ezt az élményteli utazást a Yellow Lights zárja le, amely akár egy látomás úgy tűnik fel a horizonton. A dalban felcsendülő kántálás végül lágyan abbamarad, és már csak a fokozatosan elhalkuló dallamot halljuk, mely némi nosztalgiával ízesítve akár egy antik zenedoboz dalolására emlékeztethet. És mint az lenni szokott, a dobozt óvatosan becsukják, a lemez pedig véget ér.

Az Of monsters and Men zenéje könnyedén integrál bele az északi emberek életérzésébe, különleges hangulata pedig a természetbe csábít.