December 19-én az Akváriumban Falvai Mátyás és Varga Betti nyitotta meg a Szépirodalmi Figyelő és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szervezte egész estés programot. A Nagy Sci-Fi Reboot címet viselő rendezvény két beszélgetésből, egy filmvetítésből és egy előadásból állt. Falvai elmondta, hogy a sci-fi irodalomról való diskurzus, a vele való szakszerű foglalkozás súlyosan el van hanyagolva manapság a fősodratú kritikában, például a krimiirodalomhoz képest. Pedig megérdemelné a figyelmet, ezt egyértelműen bizonyították az eseményen elhangzottak.

Az első szakmai kerekasztal-beszélgetés fő kérdése az volt, hogy vajon műfaj vagy tematika-e a sci-fi? Képes Gábor költő beszélgetett S. Sárdi Margittal és Vancsó Évával. S. Sárdi Margit igazi szaktekintélynek számít a témában. 1992-től tanít sci-fi irodalmat az ELTE-n. Az szemináriumán folyó munka (bibliográfia, lexikográfia és metodika kialakítása) célja, hogy a magyar sci-fi irodalmat az irodalomtudomány számára kutathatóvá tegye. Emellett 2003-tól, annak megalakulásától a Magyar Scifitörténeti Társaság elnöke. Vancsó Éva, aki magyart és médiaismeretet tanít a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban, sci-fi irodalmat fordít. Kiderült, hogy a sci-fi szakmai szempontból egyáltalán nem nevezhető műfajnak, hiszen a filmtől a novelláig nagyon különböző megjelenési formái vannak. Felmerült, hogy a Csillagok háborúja talán nem is sci-fi, viszont lehet, hogy Az ember tragédiája az.

Ezután három sci-fi író: Kánai András, Kollárik Péter és Németh Attila beszélgetett egymással, a kerekasztal előre megadott címével ellentétben nemcsak az angolszász hagyományról és a különböző szubkultúrákról. Vajon melyik művet tekinthetjük a sci-fi első írott megnyilvánulási formájának? A Gulliver utazásait, a Frankensteint, vagy talán egészen az ókori görögökig, az Odüsszeiáig is visszanyúlhatunk? Vajon mennyiben tekinthető Verne és Wells sci-fi írónak? Miért is titulálják sokan a sci-fit lenézően a „12 éves fiúk irodalmának”, és vajon olvassák-e nők is? Erre és sok egyéb kérdésre keresték a választ. Azt biztosra vehetjük, hogy a szóban forgó műfaj szeretete rendkívül erős kapocsként működik az olvasók közt. Talán nincs is más hasonló tematika, ami ilyen nagy összekovácsoló erővel rendelkezik, és ennyire kiterjedt szubkultúra alakult volna ki körülötte. Tagjai nemcsak a 12 éves fiúk közül kerülnek ki, és sok nő is akad köztük. A sci-fi rendkívül sokoldalú, sokféleképpen feldolgozható, és nem egy olyan író is tesz errefelé kirándulást egy-egy művében, aki általában más területeken alkot. Példakánt Tamkó Sirató Károly A három űrsziget, Spiró György Feleségverseny című műveit és Kiplinget említették.

Szünet és Varga Betti rövid bevezetője után megtekinthettünk egy 1933-ban forgatott, amatőr magyar sci-fi filmet, A Föld halálát. Pontosabban annak kivágott jeleneteiből készült rekonstrukciót, mivel maga a film az évek során elkeveredett, és csak ezek a kiselejtezett tekercsek kerültek elő nemrégiben egy padlásról. Mulatságosan bájos volt, amikor a Holdra szállás jelenetében a kis, füstölgő, műanyag, űrhajót madzagon ráncigálták, majd egy homokozóba ejtették. A közönség szinte végig a térdét csapkodva nevetett. A vetítés után Hubai Gergely zeneszerző, egyetemi oktató érdekes és élvezetes előadása következett. Megtudhattuk, hogyan készítette 1956-ban Bebe és Louis Barron a Tiltott bolygó (Forbidden Planet) című sci-fi filmhez a világ első teljesen elektronikus filmzenéjét avagy hangeffektjeit. Hubai tollából egyébként idén jelent meg a Torn Music – Rejected Film Scores – A Selected History címet viselő könyv, melyben a visszautasított filmzenékhez tartozó legjobb történeteket szedte össze – értelemszerűen szerepel közöttük az is, melyről az esten elhangzott előadása szólt.

A kerekasztal-beszélgetések és az előadás anyagát, valamint a témában születő újabb írásokat a Szépirodalmi Figyelő januári tematikus számában olvashatunk majd, amely mintegy folytatása lesz mindannak, amit a Nagy Sci-Fi Reboot újraindított. 

Fotók:  Bolla Dávid Kopy