A házibuliból szöcskekergetős vadkempinggé nőtt MésziStock az iszonyatos idő ellenére is felejthetetlen élmény volt annak az ezer embernek, aki egy idevágó jogszabály miatt bulizni jöhetett a zámolyi elágazáshoz, a puszta közepére. S bár a vihar a második nap végét végül szét is verte, mégis üdítő jelenség volt egy apró, olcsó, laza buli a fesztiválszezon kellős közepén.


További képek a MésziStocról a Facebookon

A Stock egyébként inkább egy kétnapos juliálisra hasonlított, mint zenei fesztiválra, mégis sok olyan dolog van, ami a mérleg nyelvét a csákvári MésZzáros testvérpár rendezvénye felé hajlítja a másolni nem kívánt, sorozatgyártott bizniszfesztiválok felől. Dicséretes az, hogy gyakorlatilag nonprofit, elképesztő technika vagy más anyagi jav nélkül sikerült a zömében Fejér megyei fiatalokból álló közönséget két napig baromi olcsón szórakoztatni.

Ez persze elsősorban a házigazdák felkészültségének, szervezésének köszönhető, akik mindenhol ott voltak, ahol kellett, és a kalapácstól a vécépapírig mindenben lehetett rájuk számítani. A nem lankadó hangulathoz ugyanakkor az is hozzá járult, hogy pont fele annyiba került itt berúgni, mint máshol, ugyanis az egyetlen sörsátorban még a kocsmai áraktól is olcsóbban volt kapható Zámoly község házi söre.

A fellépő fiatal Fejér megyei zenekarok miatt bőven lehet az embernek “jövőre veletek ugyanitt” életérzése. Első nap a legelő a Lions of Suburbia nevű new wave ska együttesre telt meg őrjöngő közönséggel. Az erős fúvós szekcióval és profi énekessel színpadra lépő együttes megalapozta pörgés a Cloud 9 indie-elektro számai alatt sem lankadt, ráadásul a férfi közönség majd’ belepistult a csodálatos énekesnőbe.

Eztán, mivel a sörsátorban igen jó zene szólt (s tette ezt reggel ötig), ott maradtunk, s csak hajnal kettőkor, a Beatrockerz és Mc Brüno közös showjára értünk vissza a színpadhoz, ahol a megfáradt közönség maradék része pörgette ki magából a benne maradt energiát.

Már másnap reggel elkezdett lengedezni a szél, ami aztán késő délutánra vált elviselhetetlenné. A kora esti koncertek alatt ki-ki a saját módszerével küzdött az elemekkel, voltak, akik felvették az összes ruhájukat, voltak, akik betakaróztak vagy hálózsákban futottak, a legtöbben mégis inkább hülyére itták magukat. Egy biztos, új sátrat már nemigen tudtak állítani a csak egy éjszakára érkezők, mert a már állók zömét is elvitte a szél.

Az eső csak a Mentés Másképp című székesfehérvári együttes alatt kezdett zuhogni, de közönségük feledni látszott a vihart, mikor a frontember értelmetlen átvezető hablatya után végre bele kezdtek az új számba. A zápor csak a velencei Kipu együttes irgalmatlanul jó koncertje idejére maradt abba, amely a fesztivál csúcsprodukciójának bizonyult, hiszen láthatólag ezen volt a legtöbb ember. A Pedig Ez Zene esőben kezdődött, kicsit elállt, de a koncertjük végére az áram is elment, s az egész délután hatalmas, zord felhőkkel fenyegető vihar végül megjött bár, a kedv megmaradt, így, aki nem menekült hanyatt-homlok a sátrába dugni, a sörsátorban folytathatta a ropást. S mivel nem vágott bele senkibe a vadvillám, hajnalban nagy vidámság közepette ért véget a 2012-es MésziStock.

Őszintén remélem, hogy jövőre is megszervezik majd ezt a legkisebb kis fesztivált, esetleg hozzácsapnak egy plusz napot, meghívnak nagyobb együttest, bár lehet, hogy jó ez így, ahogy van. De akárhogy is, ne felejtsük el, hogy a legendássá váló bulik ilyen kis, egyedi, baromira jó fesztiválokból válnak a magyar zenei élet meghatározó színtereivé.