I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor

Hajdúböszörmény idén először adott helyet a Magyar Írószövetség és a Hajdúsági Kertész László Irodalmi Kör által szervezett író- és alkotótábornak június 27. és július 1. között, ahol többek között határon inneni és túli fiatalok vehettek részt.


Ebben az öt napban a résztvevők szeme elé egy teljesen új világ tárulhatott. Megismerkedhetek a kortárs magyar irodalom főbb alakjaival, és megismerhették műveiket is. A hangsúly az ott jelen lévő költők verseinek bemutatására, felolvasására esett. Olyan jeles művészek tartottak előadásokat és/vagy szemináriumokat, mint Szentmártoni János, Ferdinandy György, Farkas Wellmann Endre, Szálinger Balázs, Papp-Für János, Áfra János, de Szilágyi Tamás és Török Péter előadóművészek, Gerendás Péter zenész, valamint számos más költő, író és előadó is a vendégek között volt, akikről a későbbiekben szó esik még.

A Jánosok (Szentmártoni, Papp-Für, Áfra) tanítással indítottak minden napot. Szemináriumok keretében oktatták a résztvevőket különböző témákban, különböző feladatokkal. Míg egyik helyen az újságírás, szerkesztés kapott nagyobb hangsúlyt, máshol a versírás, elemzés, kritizálás. Az eltérő házi feladatok mellett, egy közös mottó kapott kiemelt szerepet. A „les” szó, amelynek bármely értelmét felhasználva kellett a tanulóknak verset, avagy prózát alkotniuk. Ennek apropóján érdekes és izgalmas művek születtek a táborban. A szemináriumvezetők nagy odaadással próbálták megtanítani a kortárs költészet trükkjeit, nem kevés sikerrel. Előfordult, hogy a vezetők saját verseiket vetették a hallgatók elé kritizálás céljából, de kimerítő vélemények születtek a résztvevők írásairól is. Minden csoportból kikerült a legjobb szerző, akik egymás közt is megmérettettek, ezáltal kiderült, hogy ki a táborban a legíróbb író.

Minden nap új érdekességet tartogatott a táborlakók számára, akik a nagy hőség vagy éppen a zuhogó eső ellenére is ugyanolyan figyelemmel kísérték végig az előadásokat. Rögtön a legelején Szilágyi Tamás színművész nevettette meg a nagyközönséget különböző játékokkal és feladatokkal. „Nem fogok vicceskedni, sem untatni titeket egy darabbal, hanem mindenki álljon körbe”. Török Péter, aki előadásmódjával nagy hatást gyakorolt mindenkire, átiratokat olvasott fel, később pedig az elfeledett Lőwy Árpád 18-as karikás verseiből hallhattak néhányat a felnőttek, miközben a közönségre legjellemzőbb tevékenységgé a kacagás vált. Török Péter előadóművésszel minden nap találkozhattak a táborlakók. Előadásai során olyan légkört teremtett stílusával, amely sokakat magával ragadott, és mélyen meghatott. Farkas Wellmann Endre szintén sajátos módján ragadta meg a közönséget. Ő elkalauzolta a társaságot az Előretolt helyőrség világába, felolvasott verseiből, máskor pedig áldozatait faggatta.

Papp-Für János és Gerendás Péter duója is igazán összehozta az embereket. Megzenésített Papp-Für gyermekversekkel szórakoztatták a nézőket, az előadás pedig olyannyira jól sikerült, hogy minden korosztály együtt énekelte a gyermekdalokat. Ez a páros később Rózsa Sándorral kiegészülve trióvá alakult át, és ismét gyermekdalokat, valamint retro zenét szolgáltattak.
Az esték vidáman teltek, ínycsiklandozó ételek vártak a táborlakókra: babgulyás, flekken, sült szalonna, kolbász, na és egy különlegesség: pörkölt slambuccal. Vacsora után még éjszakába nyúló beszélgetések és szórakozás következett.

Sok más mellett a nagyközönség egy „zenés irodalmi kerekasztal” alkalmával megismerkedhetett Áfra János Glaukóma című kötetével is. A költő több verset is felolvasott, amelyek hosszas gondolkodásba merítették a hallgatókat, majd pedig dedikált példányokat vásárolhattak tőle. Csordás László, Áfra János és Herczeg Ákos a KULTer.hu weboldalát is bemutatta, s a site bizonyára sok olvasót szerzett ezen az eseményen.

Barabás Zoltán Ady iskolaévei Nagyváradon címmel tartott előadást, ez követően pedig Csiha László irodalmár beszélt a XIX-XX. századi francia költészetről. Téma volt még a múlt, jelen és jövő az irodalmi élet szemszögéből. Ez utóbbi a három János beszélgetésén keresztül zajlott. A pénteki előadásokat Szálinger Balázs versfelolvasása tetőzte, aki Farkas Wellmann Endre társaságában beszámolt a Kolozsváron töltött éveiről.

Másnap pedig Szálinger arról beszélt a nagyérdeműnek, hogy kinevelhető-e egyáltalán a költő. A válasza egyértelmű volt: nem. Véleménye szerint a költő alakítható, tehát aki rendelkezik arra vonatkozó hajlamokkal, azokon lehet finomítani, csiszolni, de bárkiből nem lehet költőt vagy írót varázsolni. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ferdinandy György József Attila-díjas író, költő, akit Szentmártoni János intejúvolt meg, és életpályájáról faggatta.

Aztán július 1-jén eljött a búcsú ideje, de még előtte a szemináriumi hallgatók bemutatták az ott született műveiket. A vezetők büszkék voltak diákjaikra, akik igazi profikként álltak ki a színpadra és olvasták fel verseiket vagy prózai alkotásaikat. Minden csoportból két díjazott került ki, akik ismét szembeszálltak egymással. A „versenyt”, azaz a Tábor Nagydíját Albert Zsuzsanna, Áfra János egyik diákja nyerte.

A táborból minden résztvevő új ismeretekkel gazdagon térhetett haza városába. A szervezőknek pedig – amint megtudtuk – legfőbb szándéka az író- és alkotótábort hajdúböszörményi hagyománnyá tenni.