Szubjektív ömlengés a 2012-es Fishing On Orfűről

Aki követte a fesztiválon föltolt Facebook-posztjainkat, tudhatja, hogy az idei Orfű (is, mint eddig mindegyik) elképesztően jól sikerült. És ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a FOO már öt éve színfoltja az egyre bővülő magyar fesztiválpiacnak. A siker titka talán az, hogy nem akar megagigaszuper n+1. sziget-copy fesztivállá válni. Se egy nagy, fesztiválkártyát kínáló banknév vagy kifizethetetlen italmárka, helyette van olcsó jegy, magyar alternatív zene, ingyen strand.

több kép a fácsén!

Ahogy a fesztivál atyja, Lovasi András tavaly nyilatkozta, „itt talán néha látszik, milyen lehet JÓL élni, ahhoz képest, ami általában jut”, s ezt a Fishing maximálisan teljesíti is, hiszen önmagában hatalmas dolog az is, hogy a fesztiválra érkezve nem akar már rögtön a kapunál megalázni két krumplifejű ork, hanem kedves, mosolygós lányok kérdezik meg, hogy van-e nálad alkohol. De a teljes személyzetből árad a déli lazaság, az ízírájder prüszitraktoros szemétszállító manusztól a sajtóigazgatóig, és ez a máshol nem igen megtapasztalható barátságos közeg az, ami engem minden évben elhajt a Pécsi-tó mellé.

több kép a fácsén!

Első napon

De azért lássuk be, nem rossz az sem, hogy az ember ismert, vagy (véletlen) kevéssé ismert zenekarokra ugráhatja magát tövig. A fesztivált számora a Kipu zenekar nyitotta meg. Ők egyébként sokat köszönhetnek a fesztiválnak, hiszen 2007-ben, az elsőn ők nyerték meg a tehtségkutatót, jutalmul demót készíthettek. Az első nagylemezük pedig idén jelent meg “…és medvévé változott” címmel!

több kép a fácsén!

Velence szép szülöttei után elértük még a PASO végét. A legdurvább fesztiválarcok, úgy néz ki, sosem az eslő sorban vannak. A domb tetjén számtalan figura ropta ronggyá torzult lábain a skatáncot.

A fesztivál jól szervezettségét mutatja, hogy az érdekes koncertekre minden különösebb hiszti nélkül oda lehetett érni, így a magyar alternatív zenekari hősök egyesített akaratából mint gólem a fel-fel ébredő, nagyszerű Malboro Man után el tudtunk menni a fantasztikus Magashegyi Undergroundra, ahol a feltűnően britül beszélő Maybeshewill gitárosának magyaráztam el, hogy bár az együttesükről sosem hallottam, miért jó szerintem a zene, amit hallanak, majd megígértem, hogy meghallgatom őket is, de nem tettem (a Facebookon 19e rajongójuk van). A Kelemen Kabátban kezdetű (a Belgát és a Soerii & Pooleket is magába foglaló)  kretén blokkot pedig a sátramban hallgattam végig. Kretén volt.

több kép a fácsén!

Más(odik)nap

Két bolt szolgáltatja a kiflit Orfűn, így délre két boltból tud elfogyni a kifli! Ezért kell igyekezni a reggeli fürdéssel, s itt meg szokás, így megdicsérem a kemping klotyóját is. Node haladjunk tovább, a délután így-úgy eltelt, s mielőtt megbizonyosdhatunk volna Bandibá “nőj nekem” fájáról, azon kaptuk magunkat, hogy egy esküvőn táncolunk, ugyanis volt oly böszme egy fesztiválozó pár, hogy esküvői hóbelevancban ropták el a Budapest Bár koncertjén megénekelt pálinkától aritukálni már nem képes rajongók által az Üllői Úti Fuck koncert legvégéig követelt, a performansszal (ti. Esküvő) azonos című slágert.

több kép a fácsén!

A HS7 klippet forgatott, Krisztián nem zöldült ki a vigyázzbanülésben, ellenben szokásához híven nagyot délamerikált. A Quimby frontembere a rockzenészek szörnyű életén elpicsorodós kedvében volt ugyan, de ettől még a Fekete Lamourtól lesett a fejem, nagyon jó VJ-k dolgoztak az idei feszten!

több kép a fácsén!

Jő a harmadik

A fesztivál leggyengébb és legfeleslegesebb része kétségetelnül a tóátugrás volt. Az egész happening késett egy órát, nem a stégnél, hanem valami csónaktároló dokk előtt tartották meg, ahol nem lehetett elférni, árnyék sem óvott a melegtől. A idei shownak az lett volna a lényege, hogy a mesternek ezúttal kihívói is akadnak, egyrészt zenészek másrészt helyi erők, akik idén nem ugorják majd, hanem egymással versengve átevezik a tavat. A dologból semmi nem lett, a végén Rátgéber egy neonszínű gumimatracon lebegett ki, köszöntünk neki, aztán elmentünk inni (ennél már az is jobb lett volna, ha csak úgy simán beleveti magát, mi meg elszörnyedünk, hogy jajaj, idén sem sikerült).

több kép a fácsén!

Így maradtam le az Európa Kiadóról, A Velőrózsákra viszont összeszedtem magam. A tavalyi fesztivélok átlagközönségéhez képest sokkal többen hallgatták a konceretet, ami nekem is nagyon tetszett. Végre a Kispál Kispál András zenészként élt a színpadon, és nem mint a Lovasi kelléke. Meg amúgy is jó zene!

több kép a fácsén!

Mindenki vágya teljesült, a tavaly szenvedésig hiányolt 30Y idén a felhőbbnél felhőbb felhővé változtatta a pogó porát az utolsó éjszakájába hajló orfűi fesztiválon. A csillagokkal telepakolt színpad körül már fél órával gyűlni kezdett a Kiscsillag rajongótábora (azaz mindenki), s mire a világhírű eurovíziókat hallucináló zenekar a húrokba csapott volna, már az egész Fishing ott volt, hogy együtt énekelhesse Rátgéberrel a fesztiválnak címet kölcsönző himnuszt.

több kép a fácsén!

A koncertet követő éjszakára tegye fel a kezét, aki végig emlékszik! Mi a társasággal még elittuk a hazaút ára és az éppen nálunk lévő pénz különbségét, majd megmásztuk a hegyet, hogy a The Twist koncertjével méltóképp lezárjuk a 2012-es Fishing On Orfű fesztivált.

több kép a fácsén!

Így volt nem így volt, égből ponttyal mese volt. Egy biztos, a FOO idén ismét bebizonyította, hogy a legélhetőbb, legminőségibb, leglazább hazai fesztivál, és kétségem nincs a felől, hogy jövőre velük ugyanott!