Május kilencedikén este a Grand Café adott otthont az új bölcsész online folyóirat bemutatkozó estjének. Boldog Zoltán, Milián Orsolya és Szilasi László voltak a beszélgetőpartnerek, Garaczi Zoltán moderátor közreműködésével. A politikai költészet helyzetét járták körül, oly módon, hogy az aktualitások kapcsán mindenki saját interpretáióján túl a beszélgetőpartnerek álláspontjára is referált.


Érdekessége volt az estnek, hogy gyakorló író és szerkesztő is kifejtette véleményét. A ki hogyan látja ezt belülről kérdésnél senki nem kerülte ki a kényes részeket. Ma a politikai költészet valahogy nem találja meg a saját terét, és folyamatosan szembe kell néznie azzal, hogy irodalmon kívüli feladatok elvégzését is rendre elvárják tőle. Szilasi László véleménye szerint nem korrekt az eljárás, hogy az ÉS-ben indult vita konzekvenciáit sokan nem akarják levonni, és magára a költészetre hárítják a felelősség és a feladat megoldását egyszerre. A politikai költészet nem légüres térben mozog, s így nem választható el a társadalmi folyamatoktól. A politikai költészet mostoha gyermek jelenleg. Milián Orsolya is egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy történetiségében kell megvizsgálni a politikai költészetet, és tekintettel kell lennünk arra, hogy az előzmények igenis befolyásolják annak beszédmódját. Narratívák vannak, és egy ilyen műfaj esetén különösen éles kompetenciaharcok folynak. Boldog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a magukat semlegesnek gondoló baloldali és liberális emberek, annak ellenére, hogy igyekeznek objektív módon viszonyulni a dologhoz, mégis saját fogalmi rendszerükkel, és kulturális meghatározottságuk által befolyásolva próbálják ezt megtenni. Semlegességük szubjektív meggyőződésükben rejlik, ezért nagyon óvatosan kell megfogalmazni véleményüket, hiszen az mégsem lehet teljesen objektív. Mindez természetesen vonatkozik a jobboldali beállítottságú értelmiségiekre és irodalmárokra. Az önkritika és a tudatos önreflexió segíthet abban, hogy kompromisszumos megoldás születhessen a politikai költészet beszédmódját illetően. Azaz: mi az, ami még tolerálható, milyen hangnemben és esztétikai, illetve stilisztikai jegyek mellett. Szilasi László egy hetekkel korábban már elhangzott javaslatot kínált fel közös alapvetésnek, amely úgy hangzik: a kirekesztőkkel legyünk kirekesztők. A politikai költészetben ennek az elvnek kellene érvényesülnie. Ezen túl úgyis egyéni ízlés dolga lesz, hogy ki milyen hangvételű és tartalmú politikai költészetet művel.

A érdeklődők, akik szép számmal jelentek meg, kérdéseiket az est utáni kötetlen beszélgetésen tették fel, tekintve, hogy az érdekes beszélgetés teljes mértékben kitöltötte az időkeretet. A Grand Café igényes környezetével és jó szervezésével biztosította, hogy a magyar irodalom és képzőművészet aktuális kérdéseit sokak számára érdekes formában adja közre, és lehetőséget teremtett annak hallgató-, vagy olvasóbarát befogadására. A beszélgetés nem titkolt célja volt az is, hogy a közönséget az elhangzottak továbbgondolására késztesse.

Képek: Hapax