(A Szalonna rendezett sorban című Szabályzati leírást megelőző részek elvesztek.)

Szalonna rendezett sorban

Neve:

Erdélyi szalonna

Szeletek mérete:

széle 3cm
hossza 20cm
vastagsága 3cm

helyezete:

egymásra borulva

/A szalonna bőre, nem a szalonnához tartozó, vagyis attól független/

Helye:

lapos tányér; 2r, azaz átlója 28cm

Mintája:

a tányér szélétől annak közepéig mérhető 1cm távolságban egy 1mm vastagságú 1963-as Déván égetet tégla piros színéhez közeli, piros színű vonal húzódik.

Újabb az említett vonalhoz képest a tányér szélétől annak közepéig mérhető 1cm távolságban egy 0.5cm vastagságú szintén 1963-as Déván égetett tégla piros színéhez közeli, piros színű vonal húzódik.

Elhelyezkedése:

asztal 4 lábbal; magasság 75cm
Szék (asztal előtt) 4 lábbal; magasság 45cm* [1. (utólagos szerkesztői bejegyzés): Ezt a lábjegyzet a legjobb tudomásunk szerint az eredeti szöveghez képest több száz évvel később csatolta egy ismeretlen szerző magyar (jelentése ismeretlen) nyelven, keletkezése ismeretlen: „A Szabályzati leírás nem tér ki az asztal környezetének és térbeli elhelyezkedésének leírására, mivel az nem befolyásolja az emésztést közvetett módon. Ennek ellenére javaslatot tesz a harmadik szakaszban azon térbeli viszonyokra, amelyek a fogyasztó testi kényelmére vonatkoznak. (pl.: „A padlótól a plafonig terjedő normatív magasságot, a legmagasabb 2,3m-es szabványnak megfelelően (tehát méretében csökkentve) fogyasztó ülő helyzetéhez viszonyítva kell meghatározni, vagyis ami az étel elfogyasztásához szükséges optimális nyújtózkodási magasság.”) Ennek értelmében a gusztus kérdését nem tárgyalja, mivel az a nem mérhető szubjektív fogyasztói tényezők körébe sorolandó, így a Szabályzati leírás nem korlátoz de nem is engedélyez semmiféle erre vonatkozó gyakorlatot. (A 2076-os évben általánosan használt nyomtatólap fehér színével azonos csupasz, díszítetlen fal a javasolt. Minden más színhasználat a szabályzati leírásban nem szereplő használati tárgy, bútor vagy berendezés, tiltóan-előnytelen.) A szagok esetében, idetartozóan az 5-ös és 1-es határértékek között a 3-ast állapítja meg határértéknek.(A további információk, illetve leírások a harmadik szakaszban találhatók. A szabályzati leírás, minden kérdésre maradéktalanul választ ad, amire nem abban a statisztikailag meghatározott középértéket kell követni….)”]

 

 

 

 

 

A fogyasztónak intézett I. szubjektív szerzői [2. (utólagos szerkesztői bejegyzés) Tudjuk azt, hogy: Mivel a Szabályzati leírás szerzője a tényleges szalonna helyes elhelyezéséről állapotként beszél, illetve normatív rendszerhez köti a szalonna elfogyasztását, a narrátor szerint a szalonna-szeretete egy ideális fogyasztási cikk iránt érzett állapot, a szabályzat használatának korában ez a szubjektív szerzői hozzáállás objektív ismerettel szolgálhatott az ismeret befogadójának. Ennek értelmében a valós fogyasztók a szerző szubjektív utasításának áldozatai.] utasítás:

Szeretem de nem eszem meg.
Minőségét tekintve egyedülálló.
Barnás-narancs színű sertésrészlet.

További elemzése fölösleges.

A bélcsatornák komoly feladatigényét érzem. [3. (utólagos szerkesztői bejegyzés) Egyes gondolkodók szerint, mint P.A.K., a társadalmi körülmények annyira megegyeztek a csoportok akaratával, hogy a szabályzati leírás megírásával létrejött egy számunkra ismeretlen társadalmi jólét. A Szalonna rendezett sorban-on kívül semmilyen írásos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre a civilizáció vizsgálatára, a címzettre utólag nem lehet következtetni. Néhány szélsőséges irányzat, a Globális önkéntes táplálékmegvonás elmélete alapján tartja valószínűnek az egyedek kipusztulását, ami azt feltételezné, hogy az elképesztő ütemű technikai fejlődés mellett a vallás és fanatizmus dominált ebben a társadalomban. „A bélcsatornák komoly feladatigényét érzem.” Az önkényuralom fölvetése egyes tudósaink részéről fölösleges, hiszen a tudomány mai állása szerint természetesen (köztudottan) mindez elképzelhetetlen.]

[folytatása ismeretlen]

[írta]: Nátloz Szálab

A valószínűleg 5000 foltnyi műből, csupán ez a néhány bejegyzés maradt fenn, erről. És bár az egyes helyeken a jelentés nem tisztázott, mint például a tiltóan-előnytelen, Erdélyi és a sertés esetében, az Idegenrégészet és -nyelvészet ezen civilizáció, kihalási körülményeire vonatkozóan a forrást főbb támpontnak tekinti. Az eredeti szöveg fordítója ismeretlen, néhány korábbi jegyzet elkallódása miatt csak erre az egy fordításra támaszkodhatunk, újbóli lefordítására, az eredeti ugyan megvan, nyelvismeret hiányában sajnos nincs lehetőség.

12340.32.3443.

Cf. F. Kdssaf.