Százas izzót vettem a konyhai lámpába,
hogy többet lássunk.
Nem maradt pénz borra.

Talán mégis jobb lett volna, ha harmincasat hozok. Az olcsóbb.

Akkor vettem volna bort is,
és most kilazult arcizmokkal ülnénk, félig csukott szemmel.
Bágyadtan megvacsoráznánk, aztán elaludnánk az asztalon.

De így, kénytelenek vagyunk észrevenni
a koszt a kredenc lábánál,
a térdmagasságig felázott falakat,
és szanaszéjjel unt testünk.