A nap újra eseménytelenül, de legalább enyhébb hőségben kezdődik meg. Felkelek, lezuhanyzom, reggelizek, visszafekszem aludni. Álmos, nyári délelőttökön egészségtelen a túl nagy aktivitás, nem is kísérletezik vele senki. A szemináriumok és az ebéd után Zsadányi Edit folytatja előadássorozatát a női poétikáról és a kiszolgáltatottak megszólításáról az irodalomban. Az előadás hamar beszélgetésbe csap át, a csapongás aztán tovább folytatódik. Szó esik szolidaritásról, ami nem képződik meg magától és arról is, hogy a kiszolgáltatottak megszólítása nem egyszerűen a róluk való beszédet jelenti. A közönség egyesített erővel Kafka Margit, Tóth Kriszta, Borbély Szilárd, Erdős Virág szövegeit elemzi, az előadás négy felé véget ér.

A JAK tábor idei tematikája az irodalom és egyéb művészeti ágak kapcsolatára épül. Ennek szellemében képzőművészeti előadással folytatódik a nap. Áfra János beszélget Verebics Katalinnal, Fehér Lászlóval, Szegedy-Maszák Zoltánnal. Fehér László mély, mesemondó hangon értekezik a művészetről, az életről, a világról, miközben Áfra János közepes sikerrel próbál néhány szót kihúzni Verebics Katalinból. Szegedy-Maszák ezalatt lelkesen kezeli a laptopot, és persze hozzá is szól az elhangzottakhoz. Így zajlanak az események egészen vacsoráig.

Az este első programja a JAK világirodalmi sorozatának bemutatója. A sorozat frissen megjelent köteteit a fordítók mutatják be. Az első Thomas Stangl Az egyetlen hely című regénye Győri Hanna fordításában. A könyv a tizenkilencedik századi Afrikában követi nyomon egy angol és egy francia férfi utazását, ezen keresztül merülve egyre mélyebbre az identitás, az emlékezet kérdéseibe. Ezután Kertes Gábor mutatja be a fiatal latin-amerikai elbeszélők műveit tartalmazó antológiát, az A jövő nem a miénket. A dél-amerikai próza új, fiatal generációját bemutató kötet Európában először itthon jelenik meg nyomtatásban. A világirodalmi est második felében a sorozat szerkesztője, Krusovszky Dénes beszélget Katarzyna Sowula lengyel írónővel, akinek Nulla nyolcszáz című műve hamarosan itthon is megjelenik. A beszélgetést Szathmáry-Kellermann Viktória tolmácsolja.

Kilenctől Fenyvesi Ottó következik, aki főleg a beatköltészet témakörében fejtágít, képi és zenei kísérettel, Orcsik Roland moderálásával. Az est végén felolvasás, majd, mint mindig kizúdulás a teraszra, illetve a büféhez. Az este most is jó hangulatban kezdődik meg és folytatódik. Fehér Renátó körkérdést intéz az egész táborhoz arról, hány évesen halt meg Baudelaire, Zerza Zoltán a Kisherceg apokaliptikus-biblikus értelmezését adja elő. Majd ahogy egyre mélyebbre haladunk az éjszakában, egyre kevésbé entellektüel témákban folyik az eszmecsere, mígnem ki-ki feladja és ledől pihenni néhány órára, amíg a következő nap elkezdődik.