Aki ma indulna el Veszprémbe, az Utcazene Fesztiválra, éjszakai szállásra semmiképp ne számítson. Az egyetlen kempingből (bár félig üres) elhajtják a fesztiválozókat, a kollégiumi szobák már tegnap elkeltek. Az első este inkább a piáról szólt, mint az utcazenélésről, Lovasiék pedig tinilányokat égettek a színpadon.

Veszprém kereskedelmének jelentős hányada, ez alatt a négy nap alatt zajlik le. Egy kedves kisbolt, a fesztivál legfrekventáltabb helyén, például csak a fesztiválra nyílt meg. Kétszáz forintot el nem érő pénzért kínálják a legnépszerűbb söröket, sőt a többi szeszt is minden üzletnél olcsóbban adják, kérésre poharakat, dugóhúzót is mellékelnek. Úgy látszik a helyi vállalkozók (akik évek óta szentségelnek már miatta) végre kitalálták, hogyan lehet felvenni a versenyt a város, és így a fesztivál közepén álló multi ellen. Kajából is több lett, több stand és pékség várja az éheseket, mobil kávézók is nyíltak.

A kevés utcazenész, aki tegnap vodkanaracs helyett mégis zenélésre vetemedett, már most a hazaútra gyűjt. A tehetségkutató (vagy inkább felvonultató) színpadok előtt, viszont már tegnap nem lehetett egy sört nyugodtan meginni, a felgyűlt tömeg miatt. Olybá tűnik, kezd iszonyat kevés lenni a házak közötti hely. A megnyomorgatott belsőszervek indexe szerint, már az előző évhez képest is többen vannak.

Az öregedő Kiscsillag együttes álldogáló férfii tegnap új elemmel bővítették a koncertrutint. Gumizsiráfos tinilányokkal énekeltették el vadonatúj számukat, valamint a van-e szándék című nótát. Nagyon “autentikusan” hangzott, bár többen, a külön üdvözölt, helyi Lovasi gimnáziumból sivítva utálták a választott csajokat.

Ami megnyugtató, hogy az Utcazene Fesztivált még nem kajolta be fesztiválüzem. Itt még trú az ortó és menő a ciki. Nincsenek szekuritisok minden színpadnál, nem kell “viselkedni”. Csávókám például tegnap többször a színpadon táncolt, de nem gyomrozták meg, csak visszalökték, ahova való, az olcsóért rohadt jól szórakozó csóró magyar fiatalság közé.