Beszélj hozzám egy másik nyelven
és meglátjuk, mi lesz. Olcsó parfümöt öntesz
magadra, és a harmónium mögé ülsz.
Ilyennek képzellek, miközben percekre
elveszek egy ujjlenyomatban –, amikor végre
igazán az időjárásról beszélnék. De most még tűrnöm
kell sokáig, ahogy egy pornófilmben a lánynak,
ennyi a feladatom, tényleg semmi több. Szóval csak
várom, hogy egy leejtett csésze megsemmisüljön,
vagy hogy elnémuljon végre minden, és talán még azt
is, hogy megértsem a tériszonyt egy konzervdobozos
telefonba sírva. Aztán a vízi hínárok jutnak
eszembe, ahogy hullámzanak, akár egy zongorista
keze, de nem, ha már halott. Meg az is, hogy milyen lesz,
ha már feléltük az összes tartalékunk – mindent, apránként
végleg – és már csak a kamrából kicipelt lyukas
liszteszsákokba van hely feküdni. Feküdni ketten.