Ugye, Judit, jobb volna most
Vőlegényed kastélyában:
Fehér falon fut a rózsa
Cseréptetőn táncol a nap.
/Balázs Béla/

Mivel a férfiak nem lehetnek gyengék,
ritkán adok neked tanácsokat.
Ebben a lakásban sosem voltam vendég.
Már látom a bőrödön a rácsokat.

Az ablakod előtt cseresznyefák állnak,
de már évek óta elhullik a termés.
A ruháim is csak ritkán hagyom nálad,
néha felveszed a sálam, hogyha elmész.

A hetedik ajtót akkor sem nyitom ki,
ha magad teszed a kezembe a kulcsot.
Itt már rég nincs szükség akármit is tudni,
a falakból még a vakolat sem suttog.

Évek óta sejtem, mi lakja a házad.
Szerintem jó volna cserélni a zárat.