Ahogy belakmároztuk az első
meleg hónapot, ahogy aztán
belaktuk a másodikat, úgy
a legutóbbiból már éppen, hogy
csak teli hassal kimásztunk.
Teraszra szörp, vagy limonádé
(a legéretlenebb citromból),
láb fel az asztalra. Majd
holnap pakolok.

Mert a múlt nyáron
már lomtalanítottunk. Kiraktuk
a kapu mellé a téglákat,
a töröttekbe már a darazsak
is befészkeltek.
Belakták a réseket.

A fürdőszoba régi
pepita köveit is felszedtük.
Az alól meg hangyák
másztak fel.
(hiányoztak róla később a kis piros bogarak)
A töredékekből
mozaikozni próbáltam.

Engem is ilyen darabokban
érint már csak a tavaly,
meg az ideszokott hőségriadó.

Idén úgyis minden más lesz.

Kiülünk esténként,
szürcsölünk valami édeset az ég alatt.
(tudom, a mézet nem szereted)
De, ha beljebb jössz, azért vigyázz!
Még taposózzuk a fürdőt.
Talán majd minden darab
összeáll, és akkor már őszre kiköltöznek
a darazsak.