(Horváth Lacinak)

Vajon mikor mosok
legközelebb feketét?
De ha mosok is –
ebben a házban lassan
száradnak a lelkiismeretek.
(Néha még hallom a
falakban a lapozást.
Azt a tüzet nehéz
elfelejteni.) Tegnapelőtt
vettem csak észre,
hogy a hegyek, ezek
a puha teknősbékák
éjjelenként közelebb
másznak. A felpattogzott
tetőt ők sem simítják le,
mert idegen emberidegen
átokverte vidék ez.

Kitől tanulja meg hogyan kell kérni,
aki három éve egy sort sem olvasott.
Húzzátok feszesre a köteleket,
viharra készülünk.