7
márc/10
0

Szoktam

Szembenézni egy tükörrel, melyben
csak én állok, nélküled, sosem ment könnyen.
Szerettem volna közben olyan grimaszt vágni,
mint amilyet akkor szoktam, ha a
nyakamnál megpislogsz és együtt nevetünk.
Egyedül nem tudok nevetni, pedig
mondták már, hogy próbáljak meg – belülről mosolyogni.
Úgy látszik én csak kifelé tudok;
akkor, ha te is ott vagy, akkor, ha grimaszt vágok,
akkor, ha a nyakamnál megpislogsz, és akkor, ha együtt nevetünk.
Mert szembenézni egy tükörrel, melyben
csak én állok, nélküled, sosem ment könnyen.


Mihályi Réka

Szerző: Mihályi Réka

Honlap E-mail

Székesfehérvár, 1992. március 10.

Reka 5 bejegyzésének megtekintése
hozzászólások (0) Trackbacks (0)

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá!


No trackbacks yet.