Ma reggel visszabeszélt a tükörképem.

Nem igazán tudtam mire vélni, ezért megengedtem egy biccentést, és dolgomra mentem. Aznap este, (mert az nap még este is volt) megint csak ellenkezett. Hova tovább egyenesen nekem támadt.
Most szerinted ilyenkor mi van? Én beszélek a tükörből, vagy mégis mi történik? Vagy ő akkor most valaki? Ő most él? Nem nagyon értem. Ez olyan, mint a Fókuszban. Csak ez most az én fókuszomban…

másnap hajnal

hello
hello
marci vagyok
marci vagyok
most te akkor mi vagy?
most te akkor mi vagy?
na bazdmeg… , egy tükörhöz beszélek…
na bazdmeg… , egy tükörhöz beszélek…

A tükörképünk olyan, mint egy pillanatnyi visszhang. Igazából minden pillanatban van visszhangunk, nem kell oda tükör. Ami azt illeti, magunk visszhangjai is lehetünk/vagyunk. Tehát ő nem egy visszhang. Ő egy ő.

másnap délután

szia
szia
marci vagyok
én is
ez az igazi neved?
nem
nekem se
nekem se

Ki kellett mennem mosogatni, anyám jött be a fürdőbe.

Aznap nem volt este. Anyám nem hisz ilyenekben.