Hajnalig néztem egy filmet
tegnap – te kidőltél
és megadóan aludni tértél –
én kitartó semmittevés címén
maradtam és csak néztem
a mozgókép szédült pörgését  –
a főhős az élet nyomában kolbászolt –
eljött a stáblista ideje, választ nem kapott
ahogy én se –
lekapcsoltam a tévét  – a szobát sötétbe
löktem – hallgattam a csendet –
a fotel mellett a padlót
távirányító – zsebkendő – (kiürült)sörös doboz –
toll – jegyzettömb – morzsás tányér színezte –
a látásnak annyi – természetfeletti értelem
abban, hogy csak ülök a néma tárgyak
intim társaságában
kiürült utca csendjétől
nyugalomba mélyedve –
a közvilágítás fénye
belerondított a kényelmes
sötétségbe – lebotorkáltam
a földszintre, hogy
békén hagyjon