290
Vidéki vers (rossz időben)
(Horváth Lacinak)
Vajon mikor mosok
legközelebb feketét?
De ha mosok is -
ebben a házban lassan
száradnak a lelkiismeretek.
(Néha még hallom a
falakban a lapozást.
Azt a tüzet nehéz
elfelejteni.) Tegnapelőtt
vettem csak észre,
hogy a hegyek, ezek
a puha teknősbékák
éjjelenként közelebb
másznak. A felpattogzott
tetőt ők sem simítják le,
mert idegen emberidegen
átokverte vidék ez.
Kitől tanulja meg hogyan kell kérni,
aki három éve egy sort sem olvasott.
Húzzátok feszesre a köteleket,
viharra készülünk, s nehéz a fátyol.
280
Hidraulikus magyarázat
apám szerint, ez
a folyton magyarázkodók generációja –
pedig a magafajta
kommunisták
szabadkozhatnának
egyvégtében,
ha igaza lenne, most le kéne szögeznem
valami
nehezen észrevehetőt
270
Hétpettyes
néha belém kapaszkodik a férfi
irígy rám
tövig rágott körmével karmolja
gyönyörű arcom
szemhéjam ilyenkor kitinpáncél
ha kinyílik
messze repülök
230
Múltban, jövőben
Távoli tájak folyóit még láthatom.
Az idegenség lassú hömpölygése
biztosan átszel egész városokat,
és e városok megsárgulnak a könyvek lapjain,
öreg arcukat a papírnak hagyva
minden évben megújulnak valahogy,
de az útikönyvek a változás mögött messze elmaradnak,
mint test mögött a képmása.
210
szerpentinen
meredek hegyoldalba vájva fekszik
karcsú elnyúlt teste idomul hozzám
akár a vízzel telt kendő a testhez
amit melle köré tekert egy rossz lány
vadászó tekintete hívogató
mozdulatlanul gyorsulást indukál
aszfalt lepedője szeretkezni hív
vágyakat kelt a korláton túli táj
200
Dombovári Csongor ON AIR!
Szerzőnk, Dombovári Csongor versei ma délután öttől lesznek hallhatóak a a Fúzió Rádió (93,5) IRKA című műsorában.
Az élő adás online hallgatható ezen a linken. Addig is olvassátok nálunk megjelent Ásó, Kapa, nagy néma H című versét. Következő számunkban szintén találkozhattok vele.
190
„Annyira mediterrán…”
…és annyira reggae, és annyira metál és annyira pop. A TükeZoo együttes zenéje mégis leginkább annyira magával ragadóan nagyszerű.
170
Utcazene jegyzet (3.nap)
Egyetlen, de súlyos hiányosságát tudnám csak felhozni a fesztiválnak. Miért csak egyig lehet zenélni? Jó fesztiválozóhoz illően élvezkedem a koncerteken, aztán a spontán kialakuló jameléseken, mint a tegnapi Járai Márk – Punnany Massif kombó a padoknál (remélem jól láttam), mindenki hallgatja a zenészeket, beszélget, énekel velük, máshol négy-öt addig egymásnak ismeretlen társulás kezd el együtt játszani, mert az jó. Egyszóval szívesen hallgatnám a zenészeket hajnal négyig is akár.
No de villanyoltásig is sokan voltak, nagyon sokan. Vették az újságot, több helyen is felolvastunk, volt ahová odapofátlankodtunk, volt ahol kérték. A legnagyobb sikerélményem a magyar származású svéd (tegnap Magyarországra érkező) leányzónak eladott FÉLem volt.
A mai nap céljai, még többet felolvasni, eladni, még több érdekes embert megismerni, tombolni az Idraulici del Suono-n (ha már délelőtt behoztak minket a belvárosba autóval), megnézni a lányok kedvence spanyol Los Aslándticost, és addig utcazenészeket hallgatni, amíg egy árva dob is szól.

